Még el sem érte a Florence hurrikán az amerikai partvidéket, amikor a New York-i Stony Brook Egyetem és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói már közreadták a később trópusi viharrá gyengülő időjárási jelenséggel kapcsolatos első tudományos eredményeiket. Az amerikai tudósok azt vizsgálták, hogy – feltéve, hogy egy globális felmelegedés nélküli világban is kialakult volna – miképpen formálódna és mit hozna magával a hurrikán, ha nem számolnánk az emberi tevékenység okozta klímaváltozás hatásaival.
A Kevin Reed vezette kutatócsoport egy egyszerű számítógépes szimulációt végzett el, amelynek során az aktuális időjárási körülményekből „kivontak” néhány tényezőt. A múlt század meteorológiai adatait jegyző C20C+ projekt adatbázisára alapozva „tekerték vissza az órát”, és összehasonlították a jelenlegi körülményeket az így kialakított „hűvösebb világ” befolyásoló tényezőivel. Tették mindezt azért, mert a trópusi ciklonok kialakulásában meghatározó szerepük van a hőmérsékleti viszonyoknak: az óceán meleg és nedves levegője párolgásával táplálja a kialakuló vihart. Minél melegebb a felszínközeli víz, annál több „erőt gyűjt” a ciklon.
A Florance a Nemzetközi Űrállomásról. Részben emberi alkotás, ami az űrből is látszik.
AFP / RICKY ARNOLD
Reed és társai szerint a Florence esetében a klímaváltozás hatása jelentős: a jelenlegi, melegebb viszonyok közepette a hurrikán átmérője 80 kilométerrel nagyobb, mint a felmelegedés nélküli, hűvösebb világ körülményeivel kalkulálva. Ráadásul a vihar legintenzívebb területein 50 százalékkal nagyobb csapadékmennyiséget mutatott a szimuláció.
A gyorselemzés eredményei nem tekinthetők egyenrangúnak a hosszas analízis után tett megállapításokkal – ezt hangsúlyozza Reedék munkájával kapcsolatban az éghajlatváltozás hatásait évek óta vizsgáló World Weather Attribution kutatócsoport. Állásfoglalásukban ugyanakkor azt is hozzáteszik, tulajdonképpen csak a pontos érték kérdéses. Azt ugyanis rengeteg megfigyelés és korábbi modellezés is alátámasztja, hogy a globális felmelegedés növeli a trópusi ciklonokból lezúduló csapadék mennyiségét. A tavaly a Karib-tengerben képződött, majd Észak-Amerika délkeleti partvidékén át egészen Texas és Louisiana államokig eljutó Harvey esetében az utólagos elemzések azt állapították meg, hogy a klímaváltozás volt felelős a hurrikán által okozott esőzések 19–38 százalékáért.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
