Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Ha így haladunk tovább, eljuthatunk oda, hogy nyáron ugyanannyi pénzt visz majd el a légkondi, mint amennyibe telente a fűtés kerül.
Michael Bloomberg milliárdos üzletember alapítványa közölte, hogy más szervezetetekkel együttműködve biztosítani fogják, hogy az Egyesült Államok teljesítse globális klímavédelmi pénzügyi vállalásait.
Több mint száz ország és szervezet tárgyal klímavédelmi lépésekről Hollandiában.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Stabil árfolyamával a szén meglepően értékálló befektetésnek bizonyulhat a következő esztendőkben is.
Egyfajta útvonalat vázolt fel az Európai Bizottság annak érdekében, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentsék (1990-hez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát. Ez egy közbülső lépcső: az EU deklarált célkitűzése a 2050-es klímasemlegesség elérése, amelynek következő állomása 2030, ameddig 55 százalékos csökkenést kell elérni. A 90 százalékos cél eléréséhez szükséges szabályokat a következő Bizottság fogja kidolgozni.
Schwarzi tovább mehetett, de az órát hátra kellett hagynia.
Mi mentheti meg a Földet és az emberiséget az éghajlatváltozás pusztító következményeitől? Összeállításunkban olyan ígéretes technológiák közül válogattunk, amelyek globális méretekben észszerűen megvalósíthatók (megvalósítandók), illetve kisebb léptékben már ma is működnek.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
„A szuverenista, nacionalista kormányoknak felesleges ökológiáról beszélni, nem érinti meg őket. Ezzel szemben az energetikai önellátás, a gazdasági fejlődés már jó hívószavak lehetnek", mondja az 1958-ban Lausanne-ban született felfedező, aki szerint „nem a karbonsemlegesség fogja megváltani a világot a klímakatasztrófától, hanem a modernizáció". Az interjúban szóba kerül az emberi psziché és „egy jobb, boldogabb társadalom" jövőképe is. HVG-portré.
Az akkugyárak gyors ütemű fejlesztése miatt a következő években gyorsan emelkedik a magyar gazdaság energiaigénye, így aligha lesz érdemi zöldülés és dekarbonizáció az iparban – magyarázza szerzőnk, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársa.
Közeleg az uniós jogalkotási ciklus vége, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben nagyon sok jogszabályt fogadnak el. Mivel az Európai Parlament utolsó alkalommal majd áprilisban ül össze, legkésőbb addig valamennyi folyamatban lévő ügyben a végső, tagállamokkal is egyeztetett változatot be kell nyújtani. Kiemelt fontosságúak a klímavédelemmel kapcsolatos törvények.
Új plakátkampányra lehetnek figyelmesek a járókelők a hétvége óta. Ezúttal azonban a plakátok nem emberek egy csoportját, esetleg egy személyt vagy pártokat járatnak le, hanem olyan értékeket közvetítenek, mint a demokrácia, a szabadság vagy az energiafüggetlenség.
A szálló por koncentrációja a legtöbb országban az egészségügyi határérték többszöröse. Erősödik azonban a lakosság tudatossága.
Már harmadik hete, hogy elindult az uniós karbonvám próbaidőszaka, ám továbbra is anomáliák kísérik ezt az intézkedést, amellyel megakadályoznák a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenység harmadik országba települését, vagyis a karbonszivárgást. Ugyan fizetni még évekig nem kell a karbonvámot, adminisztrálni már igen. Ez viszont, úgy tűnik, nem csak a számos érintett vállalkozást, de az illetékes hivatalokat is felkészületlenül érte, a kormány is csak pár napja bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hazai végrehajtásáról szóló törvény tervezetét.
Az Európai Parlament szakbizottsága elfogadta álláspontját az úgynevezett Euro7 szabályozási csomaggal kapcsolatban, amely gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával foglalkozik. Az eredeti javaslatot finomította a szakbizottság, a Fidesz szerint a jobboldal egységes kiállásának köszönhetően. Igaz, a liberálisok is ezen a véleményen voltak.
