Klímapolitikai sokkot okozott Trump, de ebből hasznot húzhat az Európai Unió
Donald Trump második elnöki ciklusa és az Egyesült Államok újbóli kilépése a párizsi klímaegyezményből jelentős kihívások elé állítja a globális dekarbonizációs törekvéseket. Viszont Európának ez inkább lehetőséget rejt, amit mielőbb fel kellene ismerni – hívja fel a figyelmet energetikai szakértő szerzőnk, Borbély Ede. Vélemény.
Az eddigi híradásokban jellemzően az jelent meg, hogy Donald Trump klímaszkeptikus politikája és a fosszilis energiahordozók támogatása gyengíti a nemzetközi klímaegyezmények hatékonyságát. Egyértelmű, hogy a párizsi klímaegyezmény visszamondása csökkenti a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítések lendületét, és megnehezíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az Európai Unió klímaügyi biztosa, Wopke Hoekstra szerint ez komoly csapást jelent a globális klímavédelmi erőfeszítésekre.
Valamiért azonban Európa nem lehetőséget, hanem veszélyt lát ebben a helyzetben. Az EU megerősíthetné vezető szerepét a klímavédelem területén, és szorosabb együttműködést alakíthatna ki más nagy kibocsátókkal, mint például Kína és India.
Ezáltal az EU nemcsak a saját dekarbonizációs céljait érheti el, hanem globális szinten is előmozdíthatja a zöldátmenetet.
Az amerikai irányváltás hatása az európai megújuló energiaiparra
Trump fosszilis energiahordozókat támogató politikája és a megújuló energiaforrásokkal szembeni szkepticizmusa rövid távon kihívást jelenthet az európai zöldátmenet számára. Azonban ez az irányváltás lehetőséget is kínál az EU számára, hogy megerősítse saját megújulóenergia-iparát és csökkentse a külső függőséget.