Klímapolitikai sokkot okozott Trump, de ebből hasznot húzhat az Európai Unió

Donald Trump második elnöki ciklusa és az Egyesült Államok újbóli kilépése a párizsi klímaegyezményből jelentős kihívások elé állítja a globális dekarbonizációs törekvéseket. Viszont Európának ez inkább lehetőséget rejt, amit mielőbb fel kellene ismerni – hívja fel a figyelmet energetikai szakértő szerzőnk, Borbély Ede. Vélemény.

Klímapolitikai sokkot okozott Trump, de ebből hasznot húzhat az Európai Unió

Az eddigi híradásokban jellemzően az jelent meg, hogy Donald Trump klímaszkeptikus politikája és a fosszilis energiahordozók támogatása gyengíti a nemzetközi klímaegyezmények hatékonyságát. Egyértelmű, hogy a párizsi klímaegyezmény visszamondása csökkenti a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítések lendületét, és megnehezíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az Európai Unió klímaügyi biztosa, Wopke Hoekstra szerint ez komoly csapást jelent a globális klímavédelmi erőfeszítésekre.

Valamiért azonban Európa nem lehetőséget, hanem veszélyt lát ebben a helyzetben. Az EU megerősíthetné vezető szerepét a klímavédelem területén, és szorosabb együttműködést alakíthatna ki más nagy kibocsátókkal, mint például Kína és India.

Ezáltal az EU nemcsak a saját dekarbonizációs céljait érheti el, hanem globális szinten is előmozdíthatja a zöldátmenetet.

Az amerikai irányváltás hatása az európai megújuló energiaiparra

Trump fosszilis energiahordozókat támogató politikája és a megújuló energiaforrásokkal szembeni szkepticizmusa rövid távon kihívást jelenthet az európai zöldátmenet számára. Azonban ez az irányváltás lehetőséget is kínál az EU számára, hogy megerősítse saját megújulóenergia-iparát és csökkentse a külső függőséget.