Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
Az általában nem szerkeszthető dokumentum módosításának híre veszélybe sodorhatja az éghajlat-változási csúcstalálkozót. Az amúgy sem feszültségmentes bakui tanácskozáson nehéz lesz kompromisszumra jutni.
Az elkészítéséhez ugyanazt az eljárást alkalmazzák, mint más sörök esetében.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót kettős mércével vádolta meg a klímatalálkozó házigazdája.
A zöldátmenet és a nemzetközi helyzet is tartósan felfelé nyomhatja az urán tőzsdei árát. A trendből a kisbefektetők is profitálhatnak.
Azerbajdzsán nem épp a társadalmi egyenlőségről híres, de ha már klímacsúcsot szerveznek, próbálkoznak.
Orbán Viktor az EU-költségvetés módosítását blokkolta, az Ukrajna tagjelöltté válásáról szóló szavazáson viszont kiment a teremből; a zárolt uniós támogatások egy részét megkaptuk; az EU második legszegényebb állama maradt Magyarország. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A vezetők abban is egyezségre jutottak, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrások globális kapacitását.
Egy lépést legalább sikerült tenni a klímacélokért.
A klímavédelmi szervezetek szerint Tokió kibocsátáscsökkentési vállalásai nem többek greenwashingnál.
Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével több mint húsz ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel.
A magyar államfő pénteken felszólal a COP28 klímacsúcson.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
Kezdetnek nem lenne rossz a klímacsúcs döntése a kár- és veszteségalapról, de végzetes lehet, ha a közösség nem képes felismerni, hogy a díszesen aláírt ígéretek mit sem érnek. Úgy tűnik, a klímaváltozást tagadó populisták ideje lejárt, de a szélsőjobb kezdi kisajátítani a zöldmozgalmakat, utat tör magának az ökopopulizmus és az ökofasizmus. Vélemény.
Az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere az egyiptomi klímakonferencián, de háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.
Az egyiptomi klímacsúcs elnökségének első javaslata szerinte nem vezethet kompromisszumhoz – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és az EU delegációjának vezetője az egyiptomi klímacsúcson. Egyes országok, például Kína pedig nem szeretnék kivenni a részüket a kármentesítési alap létrehozásából, ami boríthatja az egész megállapodást.
Ruszlan Edelgerjev többek között az EU azon tervét bírálta, miszerint szén-dioxid-adót vetnének ki a behozatali termékekre.
59 ország közül az 50. helyre rangsoroltak minket az ENSZ 27. klímacsúcsán.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
