Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
December végéig az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezen belül a kormány alá tartozó központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiányt hozott össze, a társadalombiztosítási alapok (a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kassza) 230 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami alapok 138 milliárd forint többletet hoztak össze.
A tárca szerint a 4,1 ezer milliárd forintos deficit a „vártnál sokkal kedvezőbb” pénzforgalmi hiányt jelent. Azt a közleményben nem írják, mihez képest „kedvezőbb”.
Az eredeti törvényi előirányzat ugyanis 2,5 ezer milliárd volt, ahhoz képest a 4,1 ezer milliárd minden, csak nem kedvező.
Ugyanakkor a minisztérium – még az azóta az NGM-be beolvadt Pénzügyminisztérium – az év során informálisan emelt a hiánycélon, ami a pénzforgalmi hiányt illeti, év végére 4,8 ezer milliárd forintos deficitet vártak. Ennél a 4,1 ezer milliárd forint valóban sokkal kedvezőbb.
Varga Mihály
Túry Gergely
A nagyon fegyelmezett gazdálkodással sem sikerült azonban eltalálni a GDP-arányos hiánycélt.
Az eredeti törvényi előirányzat 2,9 százalék volt, a megemelt cél 4,5 százalék – az NGM jelentése szerint 4,8 százalék „körül” lesz majd az eredményszemléletű hiány.
Bár még az emelt hiánycélt sem sikerült teljesíteni, a minisztérium szerint ez remek eredmény hiszen „2024-ben az államháztartás hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7%-hoz képest”.
Az NGM elkötelezettségét fejezte ki az idei 3,7 százalékos hiánycél mellett. Amit – jegyezzük meg – meglehetősen nehéz lesz elérni a tavalyi 4,8 százalékról. Sok múlik majd azon, hogy hogyan alakul a gazdasági növekedés, illetve hogy a 2026-os választási év előtt a kormány képes lesz-e önmérsékletet tanúsítani, és eltekint-e lényegében bármiféle osztogatástól.
