Egy alacsony, korán kopaszodó, szeretethiánnyal küzdő fiatalember, Elton John a legnagyobbak közé emelkedett. Az angol szupersztár életének első öt évtizedéről szóló életrajzi film megmutatja, hogyan csinálta, és megérte-e.
Kevesen, talán tucatnyian tudják fenntartani magukat kizárólag szépirodalmi művek írásából Magyarországon. Akit nem ismernek külföldön, és nincs népes hazai olvasótábora, kulizhat – hacsak a politika fel nem karolja, és nem ad neki több százezres ösztöndíjat havonta. Nyakunkon az Ünnepi Könyvhét, az írók ünnepelhetnének, ha lenne mit.
Ezúttal a Radnóti Színházban bukkant fel az idióta szabályokkal mindig szembeszállni kész McMurphy, akit azonban most úgy formál meg Vilmányi Benett, mint eddig még senki.
Országút címmel kulturális és közéleti kéthetilapot indítanának a Petőfi Irodalmi Múzeum alá betagolva, a „legjobb szakemberekre” bízott új médium – közpénzből – évi 300 millió forintba kerülne – derül ki a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztésből. Az állami díjak kiosztásába is bevonnák a „nemzeti jelentőségű erőközponttá” emelt múzeumot, amely a könyvpiaci folyamatokba is beszállna, de az Emmi javaslata szerint hazánknak egy saját nemzetközi irodalmi fesztiválra is szüksége lenne. A nagyszabású fejlesztést azzal magyarázzák, hogy a gazdaság már stabil, jöhet a kultúra.
A jövőben nyugodtan politizáljon, "álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe" a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá kell fejleszteni – ezt irányozza elő a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztés. Az Emmi titkos javaslata ösztöndíjat és képzést biztosítana a "magyar érdekeket szem előtt tartó" újságíróknak, a pezsgőbb kulturális élet érdekében előírná a támogatott szerzők kötelező fellépését, és szakítana az "író ír írónak” elitista gyakorlatával. Milliárdokat szánnak arra, hogy az irodalmi múzeum "a magyar mátrix kiemelt és vonzó erőterévé" váljon, az ingatlana pedig az írószövetségek és a kultúra centrális székhelyévé.
A kulturtao elvétele után végül kiderült, az önkormányzatok visszapótolják a színházak elvett forrásainak szinte egészét. De csak a kőszínházakét, az alternatív színházakat még mindig nem nyugtatta meg senki.
Sajtótájékoztatón jelentette be Tarlós István és Kásler Miklós Emmi-miniszter, hogy 3,5 milliárd forintos többlettámogatást kap 11 fővárosi színház a jegybevételtől függően. A szórakozóhelyek bezáratásának jogosítványáról is beszélt Tarlós, a parkolási témában továbbra is vitában áll Orbánnal.
Egy Budapesten zajló művészeti képzés keretében állami gondozásban felnőtt fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kitörhessenek a hátrányos helyzetükből. Hogyan tud a színházi nevelés segíteni ezeken az embereken, és miért tabutéma, hogy a „zaciból jöttek”? Három résztvevővel és az őket mentoráló rendezővel beszélgettünk.
A hatalom soha nem szívelte a filozófiát, és ez kölcsönös volt – mondja a nemrégiben a nagy presztízsű olasz Galileo Galilei-díjjal elismert, közel fél évszázadon át oktató filozófiaprofesszor. Interjú.
Szakács Árpád a huszadik résznél jár a Kinek a kulturális diktatúrája? c. sorozatában. Most egyfajta összegzést is ad arról, hogy a NER nyolc évének kultúrpolitikája balliberális.
Nem tud arról, hogy kormányzati támadás alatt állna, folyamatosan szállítják a filmes dicsőséget Magyarországnak. A kormánypárti sajtóban megjelenő írásokat butaságnak tartja.
A magyar szellemi közélet reformja elkerülhetetlen, mondta a Magyar Hírlap szerdai számában megjelent interjúban Boross Péter volt miniszterelnök. Hozzátette, hogy már „valami megindult”.
Korai lenne Andy Vajna látványos bukására fogadni, de túl sok öröm nem is lenne benne, mert a középszerű, nacionalista moziknak nyitna utat, ha a Hollywoodban edződött producert a kultúrharc elsöpörné a filmalap éléről.
A külvilág akkor fedezte fel az izlandi nyelv sajátosságát, amikor 2010-ben meg kellett tanulni annak a vulkánnak a nevét, amelynek a kitörése hetekre lebénította a légi közlekedést Európában. A nevet még leírni, nemhogy kiejteni is nehéz: Eyjafjallajökull
L. Simon László korábbi kulturális államtitkár beszélt az áfacsökkentésről, szerinte komoly injekció lenne a kulturális élet szereplői számára, ha a kulturális termékek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék.