Fekete Péter kulturális államtitkár szakképzett bűvészként saját magát tünteti el. Ebben sokat segít neki főnöke, Kásler Miklós miniszter.
„Hol egy néptáncos kislányt viszek magammal, hol egy verset szavaló színészt, hol egy furulyát veszek elő a zsebemből, hol egy Kepenyes Pál alkotta fülbevalót” – magyarázta Fekete Péter kulturális államtitkár, hogyan igyekszik teljesíteni kulturális misszióját. Alighanem azért így, mert protokollfellépésein kívül más lehetősége nem nagyon adódik, hogy hatást gyakoroljon a magyar kulturális életre. Talán ezért is olyan aktív a közösségi hálón; schmittpáli magasságokba emelkedő képzavaraiból nemrég szórakoztató válogatás jelent meg az egyik internetes portálon.
Nem szól hozzá sem a kultúrharchoz, sem a tao-eltörléshez
Mindez azért különös, mert tavaszi kinevezése óta zajlik az utóbbi évek két legsúlyosabb kultúrpolitikai krízise. Az egyik a Prőhle Gergelyt, a nemrég elhunyt Andy Vajnát és számos más jobboldali kulturális szereplőt támadó kultúrharc. „Nem szeretem a kultúrharc szót” – csak eddig merészkedett a véleménynyilvánításban, és fegyelmezetten – híreink szerint korrekten – levezényelte a kirúgott Prőhle távozását a Petőfi Irodalmi Múzeumból (PIM), amit főnöke, Kásler Miklós miniszter rá osztott.
A másik krízishez, az előadó-művészeti tao-támogatások tavalyi puccsszerű eltörléséhez Feketének egy szava sem volt eddig. A héten is csak Gulyás Gergely és Tarlós István árnyékában szólalt meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem köntörfalazott, amikor kijelentette: a főpolgármester harcolta ki, hogy a 11 fővárosi fenntartású színház az eddigi tao-támogatásánál több, 3,5 milliárdos fix összegű előadó-művészeti juttatást kapjon. A főpolgármester ráadásul Feketével szemben nyerte meg a harcot, hiszen az államtitkár megkerülésével, saját hatáskörben oszthatja szét a pénzt a teátrumok között. Híreink szerint Fekete ugyanis a tao-pénzek pótlását pályázathoz kötné. De ez is csak spekuláció, hisz még az elosztás elveiről sem nyilatkozott. Úgy tudni, azért, mert nem boldogul a feladattal, hiszen roppant sok szakmai és politikai lobbinak és elvárásnak kell megfelelnie. Csakhogy a színházaknak már tudniuk kellene, mennyi pénzre számíthatnak, a függetlenek és az üzleti teátrumok pedig azt sem tudják, számíthatnak-e egyáltalán kompenzációra.
Igyekszik kibekkelni
Fekete nem gondolt arra, hogy ilyen kiszámíthatatlan terepre érkezik államtitkárként, ezért jobbnak látja csendben kibekkelni a sarokban a viharokat – magyarázta különös viselkedését egyik forrásunk. 2010 óta egyik kulturális államtitkár sem volt ilyen passzív, pedig a legtöbbjük Feketénél rosszabb helyzetben vette át az államtitkárságot. Szőcs Gézának és L. Simon Lászlónak súlyos költségvetési elvonások között kellett lavíroznia, de legalább küzdöttek, és magyarázták a bizonyítványt. Még Hoppál Péter is kitalált egy játékszert magának, a kulturális alapellátást. Fekete viszont – amíg még kimerészkedett az irodájából, és részt vett a PIM-ben a korábbi államtitkárokkal egy kerekasztal-beszélgetésen – azon rimánkodott, nehogy programhirdetést várjanak tőle. Aztán nagy nehezen, mégis kiizzadt valamit, nevezetesen, hogy minden gyerek jusson el minden évben legalább egyszer színházba. Ám még ezt a vérszegény projektet is lenyúlta tőle a főnöke, nem vonták be a kommunikációba, amikor Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Vashegyi György MMA-elnök bejelentette a programot.
Míg korábban „csak” pénzt és jogköröket vontak el a kulturális tárcától, most még a szereplési lehetőségre is van más beugró. A nyilvánosság előtt Fekete helyett L. Simon László igyekezett mérsékeltebb mederbe terelni a kultúrharcot (sikertelenül), és beszélni a tao eltörlése utáni helyzetről. Már november elején arról írt, hogy 37 milliárddal kell növelni az előadó-művészeti szervezetek támogatását a kieső tao pótlására, és mit tesz isten, a december végi nagy pénzszórásban épp ennyit adott a kormány. Azt nem tudni, hogy ez L. Simon lobbierejét, vagy csak a jólinformáltságát mutatja.
Az bizonyos, hogy L. Simonnal ellentétben Fekete nincs bekötve a magasabb kormányzati körökhöz, pozícióját kizárólag Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház igazgatójának, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) elnökének köszönheti. Fekete ezért igyekezett először házon belül kialakítani a hátországát, ám ezzel is kudarcot vallott. Már első lépésével a mentora és a főnöke, az emberminiszter közé szorult. Mindketten igyekeztek megszabadulni a túlságosan liberálisnak bélyegzett Lőrinczy György NKA-alelnöktől, aki fegyelmezett emberként fel is ajánlotta lemondását, hogy legalább az Operettszínházat megtarthassa. Az államtitkár Szabó Lászlónak, a Magyar Teátrumi Társaság titkárának szánta a mecénásalap vezetését, de ezt Kásler nem akarta. A miniszter jelöltje, a meglehetősen retrográd Udvari Kamaraszínház ügyvezetője, Sík Endre Miklós pedig a miniszterelnök szűrőjén nem ment át (amiért Kásler kabinetfőnöki pozícióval vigasztalta). Így maradhatott végül Lőrinczy az NKA alelnöke, annak ellenére, hogy elveszítette korábbi támogatóit, Lázár Jánost és Balog Zoltánt, és emiatt az Operettszínház direktori székét is.
Fekete nem számolt azzal, hogy Lőrinczy beágyazottsága régebbi keletű, mint az övé, és szakmailag is nehezen pótolható. Ennél az akciójánál is jobban felidegesítette Káslert, amikor igyekezett lenyúlni az NKA teljes miniszteri keretét. A korábbi informális megállapodás szerint az államtitkár 800–900 millió forint fölött diszponált. Közben azért küzdött, hogy egy helyett két helyettes államtitkára legyen, aminek a presztízsszempontokon túl semmi jelentősége nincs. Ráadásul jelöltje, Fülöp Péter, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szintén abból a világból jött, ahonnan Fekete, és sokkal több értelme is lenne például a közgyűjteményi szférát ismerő hivatalnokért lobbizni. Ám a miniszterelnök hallani sem akart az újabb helyettes államtitkárról, ezért Fekete miniszteri biztossá akarta kineveztetni a barátját, amiről ő a sajtónak is beszélt. A kormányon ez sem ment át, hát politikai főtanácsadóként vette maga mellé Fülöpöt.
Káslernek nem kell, de (egyelőre) nem szabadulhat tőle
A történtek fényében nem csoda, hogy Kásler viszonya annyira megromlott Feketével, hogy információink szerint késő ősszel kezdeményezte a felmentését. A miniszterelnök azonban nem járult hozzá, mondván: fél éven belül nem cserélhet két államtitkárt. (Akkor már távozott a tárcától Nagy Anikó egészségügyért felelős vezető.) Kásler, ha leváltani nem is tudta, úgy döntött, hogy február 1-jétől még szorosabb felügyelet alá helyezi Feketét, és irodáját átköltözteti a Szalay utcából saját maga mellé, az Akadémia utcába. Ezzel az államtitkárt lényegében elszakította a stábjától. A jelenlegi kormányzati struktúrában az államtitkárnak csak olyan jogkörei vannak, amelyeket a miniszter delegál hozzá, így, ha Kásler úgy kívánja, pillatok alatt béna kacsát csinálhat a beosztottjából. Orbán viszont valószínűleg csak az önkormányzati választások után nyúl hozzá a kormányhoz, ami Fekete, de Kásler távozását is jelentheti.
A sorozatos küzdelmek azért is meglepőek, mert Feketét jó diplomáciai érzékkel megáldott, kellemes modorú, a maga módján eszes fickónak tartják. 19 évesen Németországban, majd egy évtized után Angliában dolgozott bűvészként, majd trükktervezést tanított. Hazatérvén Jordán Tamás munkatársa lett a Nemzetiben, később a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójává nevezték ki. Amikor a Békés megyei közgyűlés meg akart szabadulni tőle, a megyei közgyűlést vezető fideszes Domokos László – ma ÁSZ-elnök – sietett a segítségére. Még azt is elnézték neki, hogy nincs megfelelő diplomája a színház vezetéséhez.
Ugyanakkor többször bízták rá kényes váltások idején a mediátor szerepét: így 2013-ban a Nemzeti Színházban Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila, majd 2015-ben a Pesti Magyar Színházban Őze Áron és Zalán János helycseréjekor. Ugyanabban az évben teljesült be az álma, megszerezte a Fővárosi Nagycirkusz vezetését. Az Állatkert bővítésének áldozatul eső korszerűtlen épület helyett új cirkusz, sőt nemzetközi cirkuszművészeti központ felépítéséért lobbizott. Sokáig sikertelenül, holott már 2015-ben azért kapott miniszteri biztosi stallumot, hogy megtalálja a megfelelő helyszínt. Államtitkárként azonban annyit elért, hogy végre megtört a jég, a kormány határozott, és már csak a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (elnöke Orbán, társelnöke Tarlós) kell rábólintania arra, hogy a Nyugati pályaudvar mellett, a Podmaniczky utcában épüljön fel az új cirkusz. Annál a helyszínnél álmodni sem lehet jobbat. Fekete végül is a bukdácsolása dacára elérte azt, amiért bement a nagypolitikába. Valószínűleg ez után már csak erre koncentrál, és államtitkárként igyekszik még láthatatlanabbá válni, miközben a szakma épp arra várna, hogy amikor szinte minden csak pénzben méretik meg, valaki hathatósan képviselje a kormányzatban a kultúra érdekét is.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
