Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A külvilág az izlandi fociválogatott fantasztikus szereplésén túl nagyjából ennyit tudott erről a bámulatos szigetországról. Most sok helyi nyelvvédő kongatja a vészharangot. Szerintük a 12 év alatti gyerekek már az angol nyelvű videojátékokon szocializálódnak. Ez most baj vagy áldás? Izland korábban Dánia fennhatósága alatt állt, de megőrizte egyedi nyelvét és kultúráját. Sok kutatás szerint a világ első, valóban reprezentatív parlamentjét is Izlandon választották meg.
Most helyi nyelvvédők szerint a digitális technológiával becsempészett angol árt a hazai kultúrának. Ráadásul Izlandon, mint a többi északi országban, nem szinkronizálják a filmeket, tehát a néző az eredeti, vagyis az esetek többségében az angol szöveget hallja, és a képernyő alján olvassa a fordítást. Ez nálunk nagyon nem népszerű, de vissza Izlandhoz. Miközben a digitális médiában az angol tarol, a szigetországban tavaly 1600 izlandi nyelven írt könyvet adtak ki. Ez arányaiban háromszorosan nagyobb, mint a franciaországi könyvkiadás produktuma. Egy felmérés szerint az izlandi középiskolások még ma is el tudják olvasni, sőt értelmezni is tudják, a XIII- XIV-negyedik században írt szövegeket. És miközben az izlandiak túlnyomó többsége folyékonyan beszél angolul, ápolják a nyelvi hagyományokat.
Amikor két izlandi egymás között van, akkor a telefon sím, a televízó sjónvrap, az e-mail tölvspostur, a számítógép pedig tölva. Tehát így is lehet: megőrizni a kulturális örökséget és közben csatlakozni a modern világ összes technológiai vívmányához. (via AFP)
