"Rendbe tette" az erdélyi médiát, most a Petőfi Irodalmi Múzeum élén bizonyíthat Demeter Szilárd.
„El fogjuk játszani az ujjaikon az Örömódát – kalapáccsal” – reagált korábban a Facebookon a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetésével egyelőre ideiglenesen megbízott Demeter Szilárd, amikor Csunderlik Péter történész kritizálta azt a zenekart, ahol gitározik. Aligha tévedett az azóta elérhetetlen bejegyzést közzétevő Index újságírója, amikor azt vélelmezte, hogy az új vezető alatt egyfajta stílusváltás következhet be az intézményben. Demeter elődje, Prőhle Gergely máshogy kezelte az ellene a Magyar Időkben indított támadásokat – igaz, ő alul is maradt a kultúrharcosokkal szemben. Lapunk már korábban azt jósolta, a Prőhle-ellenes hisztéria mögött az áll, hogy a szintén erdélyi Orbán János Dénes (OJD) költő körül szerveződő kör – amelyhez Demeter is tartozik – akarja megszerezni a kortárs irodalom fontos bemutatkozóhelyét és „kánonképző” intézményét, a PIM-et.
A 43 éves Demeter Székelyudvarhelyen született, s mint gyerekkoráról elmondta, „állandóan verekedtünk, erőszakos játékokat játszottunk. Nem értettük a diktatúrát, és nem érzékeltük, hogy talán ettől van ez a félelem és brutalitás, amely megülte az egész vidéket.” Szülőföldje sötét tragédiák helyszíneként tűnik fel a műveiben is. A kolozsvári egyetemi években a szenvedélyes könyvtárazásokkal töltött nappalokat nem kevésbé szenvedélyes pálinkázással és a románokkal való verekedéssel töltött éjszakák követték a legvadabb Funar-korszakban – erről az időszakról Tempefői naplója című első művében vall meglehetősen szabadszájúan.
Az 1999-ben szerzett filozófusi diplomával tanítani kezdett az éppen induló Partiumi Keresztény Egyetemen, szerkesztett filozófiai lapot is, aztán 2008-ban Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő sajtófőnöke, később irodavezetője lett. Egy időben ő irányította az RMDSZ ellenzékének szánt Erdélyi Magyar Néppárt kampánystábját is. Innen dobbantott 2014-ben Magyarországra, egyenesen a fideszes agytrösztbe, a Századvéghez.
Itt került kapcsolatba Habony Árpáddal, „büszke vagyok rá, hogy együtt dolgoztunk, okos ember, sokat tanultam tőle”, jellemezte a HVG-nek a vele való munkát. Arról, hogy kutató-elemzőként pontosan mit csinált, nem akart nyilatkozni, de bizonyos, hogy az egyik fontosabb projektje az erdélyi média fideszesítése volt. Mint fogalmazott, „sokat kellett harcolnom, és lehívnom az összes bónuszomat”, hogy ne a pártok és egyházak építsenek médiát Erdélyben, hanem egy fiatal csapat.
A modell egyébként nagyban hasonlít ahhoz, amit később a magyarországi kormánymédia központosításánál is használt az Orbán-kabinet. 2017. végén 1,45 milliárd forintot kapott a költségvetésből a főtér.ro szemleportált kiadó Erdélyi Médiatér Egyesület. A feladat az volt, hogy konszolidálják a Simicska Lajos által sorsára hagyott, csődbe került erdélyi médiumokat, valamint, ahogy Demeter fogalmaz, felkutassák „azokat a médiumokat, amelyeknek nem gazdája, hanem olvasója, hallgatója van”. Azaz a kis helyi rádiókat, blogokat kellett összegyűjteni és „fejleszteni”. A Mohácsi László Árpád, Tőkés László fotósa által vezetett egyesület ma 13 megyében 31 médiumot vont befolyása alá, köztük a négy székelyföldi napilapot. Demeternek, politikai kötődése miatt, nincs funkciója az egyesületben, magát a „nem hivatalos nagykövetének” nevezi.
Szellemi otthonra a barátja, OJD vezetésével 1994-ben megalakult, Előretolt Helyőrség (EH) nevű íróközösségben lelt. A friss hangot politikai hovatartozástól függetlenül ünnepelte a budapesti irodalmi világ is, és zarándokolt el OJD Bulgakov nevű kolozsvári kocsmájába. Demeternek is nagy szerepe van abban, hogy az EH mára – immár Magyarországon – több mint 2 milliárd adóforintból megtámogatott nagyszabású vállalkozás lett.
Először íróakadémiát és kiadót indítottak, melynek az új tehetségek kitermelése lenne a feladata. Nem elsősorban esztétikai tekintetben hoznak újat, inkább azzal, hogy egy teljesen új networkön alapuló, fiatal, részben határon túli gyökerű irodalmi élet kialakítását kezdték meg. Erős, kultúrharcos küldetés van bennük a „körúton belüli”, elitistának, belterjesnek bélyegzett, egyszóval „liberális” irodalmi élettel szemben. Tavaly 1,4 milliárd forintból létrehozhattak egy irodalmi lapot Előretolt Helyőrség címen. Ennek az alapító főszerkesztője, majd a lapigazgatója volt Demeter. „Az olvasó nem fog megvásárolni valamit, amit nem ért meg, amit nem neki írtak” – mondta egy interjújában OJD. Ugyanakkor ők nem mérik meg lapjukat a piacon, hiszen az a Mészáros Lőrinc portfóliójából az állami médiaholdingba kerülő vidéki napilapok mellékleteként közpénzen jelenhet meg 260 ezer példányban.
A Nagykörúton belüli irodalmi élet Demeter szerint csak pótcselekvés, arról szól, hogy „ki ossza az ösztöndíjat, kik legyenek az NKA-kuratóriumokban”. Persze az EH-soknak valóban nem kell lehajolniuk az apróért. Nem így a patinás írószervezeteknek, amelyeket néhány tízmillióval dotál az állam, és a teljes könyvszakma éves állami támogatása is csak harmada annak az összegnek, amit a helyőrségesek két év alatt megkaptak. Támadták is őket. „Engem lehet lőni, mert cseppet sem érdekel, hogy a szakma vagy bárki más mit gondol rólam” – mondja büszkén Demeter, de kritikusait azért keményen kiosztja: „...tudálékosan, egymás f...t szopva az igazság birtokosaként osztjátok az észt.” Amikor azonban saját regényét saját szerkesztője és barátja ajánlotta a Magyar Idők című kormánylap OJD által szerkesztett kulturális rovatában, akkor nem volt problémája a belterjességgel.
Tamási Áron regényébe illően lett Demeter december közepén a PIM megbízott főigazgatója. Elmondása szerint a Századvégtől kapta feladatul a múzeum új fejlesztési irányainak kidolgozását. Állítása szerint ebben az elméleti anyagban azt ajánlotta, hogy „ne az irodalomból jövő ember legyen az igazgató, hanem olyan, aki nem tagja, foglya egyetlen irodalmi érdekkörnek sem”. Ám Orbán Viktor miniszterelnöknek még a PIM ügyeire is akad ideje, s annyira megtetszett neki Demeter koncepciója, hogy legott a múzeumba küldte megbízott főigazgatónak – legalábbis forrásaink szerint Demeter ezt adta elő a PIM munkatársai előtt tartott bemutatkozó beszédében. S ha már így alakult, „beleálltam a feladatba”, hiszen hogy, hogy nem, Prőhle távozásra kényszerítésével épp megürült a múzeum főigazgatói széke. Demeternek három feltétele volt: pénz, függetlenség és pályázat. Ő maga is biztatta a múzeum dolgozóit, hogy minél többen adják be elképzeléseiket a bemutatkozása napján, december 17-én kiírt pályázatra. Kérdés, lesz-e valakinek bátorsága elindulni a biztos befutóval szemben.
Bár már hét könyve megjelent, Demeter hobbiírónak tartja magát, „a pénzt munkával keresem, szépirodalmat írni nem munka”. Saját bevallása szerint nem érdekli a kánonképzés, az irodalom mint szakma, és nem kedveli az irodalmi vitákat sem. Nem liberálisra és konzervatívra osztja az írókat, ezért várhatóan nem deszkázza be a PIM ajtaját a liberális írók előtt. Sőt már második munkanapján találkozóra hívta a Szépírók Társaságának elnökét, egyebek mellett azt ígérve, hogy a múzeumot „nem akarja pártbefolyási övezetté alakítani, a kultúrharctól távol kívánja magát tartani, nem is szimpatizál vele” – derül ki Szkárosi Endre elnöknek a tagsághoz szóló leveléből. Demeter a HVG-nek elmondta, csak a szakmai teljesítményük alapján ítéli meg a munkatársakat, az ünnepek alatt épp a szakmai önéletrajzaikat olvassa, nem akar személyi változásokat, „összeszokott és lelkes közösségnek tűnik a csapat, eddig pozitívak a benyomásaim”.
Arra a kérdésre, hogy politikai kinevezettnek tartja-e magát, lapunknak azt válaszolta, hogy „megbízott főigazgatói státusom politikai, ami természetes is, hiszen az intézménynek a kormányzati céloknak megfelelően kell működnie”. A PIM-ben pedig bemutatkozásakor egyenesen „megveszekedett orbánistának” titulálta magát. Ugyanakkor – ahogy a PIM egyik munkatársa fogalmazott – nem egyszerű pártkatonának, inkább „küldetéses figurának” tűnik. A munkatársaknak fizetésemelést, a jelentős adósságot maga előtt görgető múzeumnak többletforrást ígért, a kultura.hu-nak adott interjújában pedig az mondta, elérte Fekete Péter kulturális államtitkárnál, hogy a PIM-hez tartozó Országos Színháztörténeti Múzeumnak a kormány döntésével szemben ne kelljen vidékre költöznie. Az mindenesetre páratlan lenne, hogy egy néhány hete, ráadásul csak ideiglenesen megbízott intézményvezető visszavonasson egy kormányhatározatot; vagy blöfföl, vagy nagyon komoly erők állnak mögötte. A fideszes táplálkozási láncban elfoglalt helyét mutatja, hogy a PIM-ben Rétvári Bence, az Emmi miniszterhelyettese mutatta be, saját főnöke, Fekete Péter kulturális államtitkár pedig főigazgatói szobájában kereste fel.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
