„Az adó és az árak közötti összefüggés nem olyan, amilyennek gondolják” – magyarázza egy, a Facebook-oldalára feltöltött videóban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető azt fejtegeti, hogy (kormányzati) adócsökkentésekkel nem lehetséges hatni a fogyasztói árakra.
Aki azzal érvel, hogy ha adót kivezetünk, akkor a fogyasztóknak jó lesz, az hiú ábránd.
Tehát amikor valaki ilyeneket mond, hogy ha a kiskereskedelmi adót csökkentjük, akkor lefelé megy az élelmiszerár, hát ez hiú ábránd” – mondja a miniszter.
Példaként a telekomszektort hozza: „A távközlési szektorban kivezetésre került az extraadó ’25-ben, ennek ellenére voltak ekkora emelkedések.”
Nagy Márton épp most igyekszik rávenni a nagy telekomszolgáltatókat egy „önkéntes” díjcsökkentésre, a miniszter szerint a tavaly év végi, vagy legfeljebb az idén január közepi díjszintekre kellene visszatérni.
A nagy élelmiszerláncokat illetően a kormány egy sor termékkörre árréstopot vezetett be: a kereskedők nem alkalmazhatnak 10 százaléknál magasabb árrést. A kormány kommunikációjában összemossa a hasznot az árréssel, utóbbi valójában a beszerzési ár és az értékesítési ár különbsége, tehát abból még ki kell gazdálkodni a működési költségeket.
4,5 százalék különadót tartalmaz.
AFP / DPA / Julian Stratenschulte
A kiskereskedelmi különadó – amelyet a nettó árbevétel után kell fizetni, tehát forgalmi/fogyasztási típusú adó – mértéke a nagy láncok esetében 4,5 százalék. Mivel a különadó a forgalmukat terheli, praktikusan azt is az árrésükből kell kifizetniük.
A miniszternek abban igaza van nemzetközi és hazai példák alapján, hogy az adócsökkentések jellemzően nem, vagy csak részlegesen mennek át a fogyasztói árakba. Ám az adóemeléseket a vállalkozások jellemzően igyekszenek érvényesíteni az áraikban. A miniszter érvelése így azért álságos, mert az állami (kormányzati) adók is benne vannak a mostani magas árszínvonalban.
