Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az elmúlt évtized változatos tendenciát mutatott az adónemek számában. 10 évvel ezelőtt, amikor napirendre került a kormányzat adórendszer-egyszerűsítési terve, kereken 60 adófajta volt.
Az adónemek száma ezt követően folyamatosan csökkent; úgy tűnt, hogy a kormányzat is elkezdett törekedni arra, hogy az adóegyszerűsítés az adók számában is megmutatkozzon. 2022-re mindössze 51 darab adónk maradt. Akkor azonban a különféle veszélyhelyzeti intézkedések nyomán, illetve a globális minimumadónak köszönhetően olyannyira megfordult a trend, hogy 2024-ben rekordszámú, 61 adónemet számolhattunk össze – olvasható a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalójában.
Az elmúlt 10 évben most volt a legnagyobb egyszeri adónemcsökkentés: az elmúlt év során 7 adónem is eltűnt, így 2025-re 54 darab maradt. A megszüntetett adók egytől egyig ágazati különadók, és ha hinni lehet a 2025-ös előirányzatoknak és az előzetes tényszámoknak, ezek megszüntetése önmagában 140 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek.
Ebből a legnagyobb, mintegy 40 milliárdos lyukat a közművezetékek adójának megszüntetése okozhatja úgy, hogy 2023-ban még 54 milliárd forintnyi bevétele származott belőle az államnak. Ezen kívül a gyógyszergyártókat, a légitársaságokat és a távközlési cégeket terhelő egyes adók szűntek meg, valamint a megújuló energia termeléséhez kötődő egyes ágazati adók.
Megadóztatott adók
A kedvezőnek tűnő trendek mellett is akadnak még anomáliák – mind költségvetési, mind adózói szempontból – jegyzi meg az ügyvédi iroda szakértője. Az adók zászlóshajója – a szochón kívül – tavaly is az áfa volt, ám „szinte már köztudomású, hogy az abból származó bevétel jelentősebben, mintegy 14 százalékkal elmaradt a tervektől, közel 1200 milliárd forintos lyukat ütve a büdzsén” – írják. A társasági adóból származó bevétel is 13 százalékkal elmaradt a tervektől, jóllehet kisebb részarányára tekintettel ez „csupán” 145 milliárd forintos bevételkiesést okozott.
Vannak olyan adók, aminek a befizetését is megadóztatja az állam. A vállalkozásoknak ugyanis nincs választásuk, csak átutalással fizethetik meg az adójukat – ugyanakkor az ilyen utalások sem mentesek a tranzakciós illeték alól. Vagyis, akárhányszor egy vállalkozás pl. áfát vagy társasági adót fizet, mindannyiszor a tranzakciós illetéket is felszámítják utána – hívja fel a figyelmet Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky partnere.
A reklámadó viszont egyenesen 26 millió forintos veszteséget termelt az államnak a korábbi évek gyakorlatának utólagos korrekciója miatt. Ennek adókulcsa évek óta 0 százalék (avagy fel van függesztve), amolyan zombiadónak tekinthető, amelyet vélhetően a kormány csak a renitens médiacégek fenyegetése céljából nem törölt még el, hiszen bármelyik évben újra megállapíthatnának – a korábbi gyakorlat fényében – 5 vagy 7,5 százalékos adókulcsot. Ezzel utoljára 2022-ben próbálkozott meg a kormány, akkor végül mégsem vezették be.
