Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az elmúlt évtized változatos tendenciát mutatott az adónemek számában. 10 évvel ezelőtt, amikor napirendre került a kormányzat adórendszer-egyszerűsítési terve, kereken 60 adófajta volt.
Az adónemek száma ezt követően folyamatosan csökkent; úgy tűnt, hogy a kormányzat is elkezdett törekedni arra, hogy az adóegyszerűsítés az adók számában is megmutatkozzon. 2022-re mindössze 51 darab adónk maradt. Akkor azonban a különféle veszélyhelyzeti intézkedések nyomán, illetve a globális minimumadónak köszönhetően olyannyira megfordult a trend, hogy 2024-ben rekordszámú, 61 adónemet számolhattunk össze – olvasható a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalójában.
Az elmúlt 10 évben most volt a legnagyobb egyszeri adónemcsökkentés: az elmúlt év során 7 adónem is eltűnt, így 2025-re 54 darab maradt. A megszüntetett adók egytől egyig ágazati különadók, és ha hinni lehet a 2025-ös előirányzatoknak és az előzetes tényszámoknak, ezek megszüntetése önmagában 140 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek.
Ebből a legnagyobb, mintegy 40 milliárdos lyukat a közművezetékek adójának megszüntetése okozhatja úgy, hogy 2023-ban még 54 milliárd forintnyi bevétele származott belőle az államnak. Ezen kívül a gyógyszergyártókat, a légitársaságokat és a távközlési cégeket terhelő egyes adók szűntek meg, valamint a megújuló energia termeléséhez kötődő egyes ágazati adók.
Megadóztatott adók
A kedvezőnek tűnő trendek mellett is akadnak még anomáliák – mind költségvetési, mind adózói szempontból – jegyzi meg az ügyvédi iroda szakértője. Az adók zászlóshajója – a szochón kívül – tavaly is az áfa volt, ám „szinte már köztudomású, hogy az abból származó bevétel jelentősebben, mintegy 14 százalékkal elmaradt a tervektől, közel 1200 milliárd forintos lyukat ütve a büdzsén” – írják. A társasági adóból származó bevétel is 13 százalékkal elmaradt a tervektől, jóllehet kisebb részarányára tekintettel ez „csupán” 145 milliárd forintos bevételkiesést okozott.
Vannak olyan adók, aminek a befizetését is megadóztatja az állam. A vállalkozásoknak ugyanis nincs választásuk, csak átutalással fizethetik meg az adójukat – ugyanakkor az ilyen utalások sem mentesek a tranzakciós illeték alól. Vagyis, akárhányszor egy vállalkozás pl. áfát vagy társasági adót fizet, mindannyiszor a tranzakciós illetéket is felszámítják utána – hívja fel a figyelmet Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky partnere.
A reklámadó viszont egyenesen 26 millió forintos veszteséget termelt az államnak a korábbi évek gyakorlatának utólagos korrekciója miatt. Ennek adókulcsa évek óta 0 százalék (avagy fel van függesztve), amolyan zombiadónak tekinthető, amelyet vélhetően a kormány csak a renitens médiacégek fenyegetése céljából nem törölt még el, hiszen bármelyik évben újra megállapíthatnának – a korábbi gyakorlat fényében – 5 vagy 7,5 százalékos adókulcsot. Ezzel utoljára 2022-ben próbálkozott meg a kormány, akkor végül mégsem vezették be.
