Európa majd minden nagyobb városban gyorsan nőnek az albérleti díjak, ami nagyban felelős a sok helyen kialakult lakhatási válságért. Határokon átnyúló adatelemző újságírói együttműködésben készült cikkünkben 26 EU-s nagyváros adatai mentén tárjuk fel a kialakult válság okait és lehetséges megoldásait.
A helyiek szerint akár ötvennél is többen lakhatnak a házban, ahová petárdázástól kezdve egészen a körözött személyek jelenlétéig riasztották a rendőröket.
A legkeményebb intézkedés egy, az unión kívüli lakásvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. A kormány szociális bérlakás programot is indítana.
Budapesten valóban nehéz lakáshoz jutni, de Debrecenben még nehezebb. A fővárosi helyzet ráadásul javult az elmúlt években, jelenleg Szegeddel van egy szinten a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje.
Pénteken végre felszállt a fehér füst, Orbán Viktor Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra, miközben Matolcsy György máris azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk. Még aznap este a Moodys kemény kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát. A kormány arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. Persze, csak úgy lehet többet költeni, ha van miből. A hároméves bérmegállapodás ezt segítené, feltéve, ha a lakhatási válság és az újabb inflációs hullám el nem viszi az egészet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Tavaly 2305, az idei év első felében pedig 737 lakáskiürítés volt.
Az ingatlanpiaci szereplőkkel folytatott egyeztetésen felmerült az is, hogy 5 százalékra csökkentsék a cégektől magánszemélyeknek kiadott albérletek utáni áfát.
Az építőipar drasztikus visszaesése azzal fenyeget, hogy az elkövetkezendő években tovább fokozódik az európai lakáshiány, ami egyfelől fékezi a gazdasági fejlődést, másfelől erősíti a bevándorlásellenességet és a szélsőjobb előretörését.
2016-ban még alig 6000 firenzei lakás szerepelt az Airbnb-n, ma már több mint 14 ezer, ennek pedig a városvezetés szerint a helyiek látják kárát.
A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.
A városvezetés nyolc telepből mindössze hármat használt, március elején azokat is lezárta. A lakhatási válság kellős közepén 80 hektáron 40 ezer egység áll üresen, miközben a helyieknek akár 5 évet is kell várni, míg lakáshoz jutnak.
Az Eurostat adatai szerint hazánkban a városi lakosság 3,1 százaléka bevételének 40 százalékánál többet fordított lakhatásra, de a felmérés idején még teljesen életben volt a rezsicsökkentés.
Komoly lakhatási válság van New Yorkban: megbecsülni sem tudják, hányan élhetnek illegálisan átalakított pincékben és alagsorokban. Az Ida hurrikán okozta áradásokban sokan meghaltak, akik ilyen helyen voltak kénytelenek élni.
A kormánypárt képviselői távolmaradással blokkolták az eseti bizottság létrehozását.
