Miközben a magyar belpolitikában az a téma uralta a híreket, hogy ki hallgatott le kit és mi valódi abból, ami a Magyar Péteréktől kiszivárogtatott hanganyagokban szerepel, egy kicsit elveszve érezhették magukat azok, akik szívesebben foglalkoznak a gazdasági hírekkel. Pedig van mivel foglalkozni: az egész világ elkezdte számolgatni, mit hozhat Donald Trump új elnöksége, mi Magyarországon pedig az új, 2025-ös költségvetésünk részleteibe áshatjuk bele magunkat.

Az például a büdzsé tervezetéből is kiderül, hogy a kormányunk nem retten vissza az adóemeléstől. Azért egy sor különadót el is törölnek, cserébe úgy számolnak, hogy majd több áfa és személyi jövedelemadó érkezik be a kasszába. A pártok támogatását befagyasztották, bezzeg az állami média támogatása megnő, és lesz pénz szuverenitásvédelemre – akármit is jelentsen ez – meg fegyverekre is.

Kriza Márton

A már beígért munkáshitel most épp a társadalmi egyeztetésnek nevezett időszakban tart. A kormány azt is bejelentette, hogy jövő januártól havi 150 ezer forint lakhatási támogatást lehet adni, de mivel ez adókedvezményt jelent a céges juttatások közül, még kell némi idő, amíg sokan élnek is vele. Amikor pedig azt hihettük, nem jöhet valami igazán nagy újdonság, akkor a Magyar Államkincstár feltalálta a klasszikus MLM-üzletmodellt, és bemondta: százezer forintot ad annak, aki öt új befektetőt szerez állampapírok vásárlására.

Az Európai Bizottság mindenesetre egy olyan előrejelzést adott ki, amely Magyarország számára az eddigi legrosszabb vészforgatókönyveknél is pesszimistább. Az EU gazdasága szerintük jövőre már visszatér a szerény növekedéshez, nálunk pedig a kormány 3 százalékos minimális céljától is messze elmarad, jövőre mindössze 1,8 százalékkal nőhet a gazdaságunk.

A nagy kérdés persze az lesz, hogy mit várhatunk Donald Trump új kormányától. Az amerikaiak azt figyelhetik, nekik mit jelent majd Elon Musk nagy befolyása vagy épp az oltástagadó Robert F. Kennedy Jr. érkezése az egészségügy élére, de az európaiakat persze a vámháború és az igazi háború foglalkoztatja leginkább. A magyar-amerikai adóegyezmény újrakötése könnyebb lehet, bár így is időigényes – és nagyjából eddig tartottak a jó hírek. Magyarország autóexportra specializálódott uniós tagként és sebezhető feltörekvő gazdaságként csak veszíthet az új elnökön. Bár Varga Mihály azt mondta, Magyarország az előző Trump-cikluson sem nyert.

A CIB Bank a saját előrejelzésében úgy számolt: a Trump-elnökség rövid távon felpörgetheti a gazdaságot világszinten, baj akkor lehet, ha a vámháborút és a bevándorlás korlátozását tényleg komolyan gondolja a leendő elnök, de ennek a hatása is csak 2027 körül érződhet a gazdaságban. A CIB szerint a magyar növekedés jövőre kicsit 3 százalék fölött lehet, és ahhoz, hogy javítsunk a helyzeten, nem is a fogyasztást kellene megtolni, hanem a céges beruházásokat.

Mivel a magyar gazdaságban nagyon sok minden múlik a német cégeken, igencsak fontos, hogy a német vállalatok pesszimistán látják a helyzetet. Egy most kiadott felmérés szerint a Magyarországon dolgozó német cégek egyre jobban aggódnak a jogbiztonság miatt, de az igazi kihívást azt jelenti számukra, hogy a lakosság sehogy sem akar többet költeni, illetve hogy félelmetes tempóban nő a bérköltségük.

Számszerűsítette a Habitat for Humanity, hány magyar él lakhatási szegénységben: összesen 2,8 millióan élnek ebben az országban olyan helyzetben, amire a lakhatási szegénység négy mutatószáma közül legalább egy igaz – nem tudják eléggé felfűteni a lakásukat, nincs vizesblokk, túl sokan élnek kis helyen vagy a jövedelem legalább 40 százaléka elmegy lakhatásra. A szervezet szerint az jó hír, hogy végre a kormány is beismerte, hogy van lakhatási szegénység, de a lépések inkább az eddigi tervek újracsomagolt változatai, és be kellene ismerni azt is, hogy nem csak Budapesten van baj a lakhatással.

A rezsit már több mint egy évtizede tartják mesterségesen alacsonyan, a csatornahálózat pedig lassan, de biztosan megy tönkre: 2010 óta 2,3 milliárd köbméter ivóvíz folyt el a semmibe. A kormány új programot jelentett be a felújításokra, de így is évtizedekig tarthat a munka. Igaz, a korábbi tempóban háromszáz év kellett volna a befejezéshez, ahhoz képest legalább sikerült javítani.

A hét képe: az EU csalás elleni hivatalának vezetőjét fogadta Polt Péter, és mindenki olyan diplomatikusan mosolygott, mint ha nem is volna semmi gond.

Polt Péter és Ville Itälä az OLAF főigazgatója

Legfőbb Ügyészség

Kisebb bevételből nagyobb hasznot sikerült elérniük a legnagyobb magyar cégeknek – derül ki a HVG Top 500 listájából. A rangsor élén az OTP, a Mol és az MVM Energetikai Zrt. áll, ha a nyereséget nézzük, míg az árbevételben a Mol az első – ez az a nagyvállalat, amelynek mindenki másnál sokkal jobban csökkent a nyereségadó-fizetési kötelezettsége.

A hozzáadott érték alapján is a Mol az első, az MVM pedig a második – idáig ez nem is túl meglepő, az már annál inkább, hogy a MÁV lett a harmadik. A vasút kapcsán a legnagyobb kérdés mostanában az, hogy miért nem költenek rá eleget – Lázár János most a parlamentben azt mondta, azért, mert a társadalmi preferenciasorrendben nem ez volt a legfontosabb.

Radikálisan eltérő eredményeket mutat a Magyar Telekom és a 4iG idei pénzügyi teljesítménye – ebből kiindulva elemezte Simor András, az MNB egykori elnöke a magyar gazdaságstatégiát a HVG-ben megjelent véleménycikkében. Mint írta, a két cég közötti hatékonyságbeli különbség világosan látható, az árbevételhez viszonyított eredmény a Telekomnál négyszer nagyobb, a 4iG viszont majdnem két és félszer akkora közép és hosszú lejáratú adósságot görget maga előtt. Ahhoz a 4iG túl nagy, hogy az összeszervezését segítő állam elengedje a kezét.

A 4IG székháza

Veres Viktor

És ha már állami segítség: nagy nehezen sikerült elérni azt, hogy az egykori Dunaferr-cégek dolgozói fizetést kaphassanak, miután csak találtak egy bankot, amely hajlandó volt számlát nyitni, amelyre megérkezhetett az államtól bérgarancia-alapból származó pénz. A kormány közleményekben üzengetett a Liberty Dunaújvárosnak, miközben azt a kérdést lendületesen átugorja, hogy kellő kontroll nélkül épp az állam támogatta a cég bevásárlását. Majd nem csak üzent, hanem lépett is: egy rendelettel elintézte, hogy gyakorlatilag felszámolhatják a Dunai Vasmű tulajdonosát.

3,2 százalékosra gyorsult az infláció októberben, az élelmiszerek áremelkedési tempója idén eddig most a legmagasabb. És ez még mindig jobb ahhoz képest, amit az elemzők vártak. A telekommunikáció és az egészségügyi szolgáltatások árai nagyot estek, de a benzin is olcsóbb még egy kicsivel, mint tavaly ilyenkor volt. Bajt éppen ez okozhat: semmi garancia nincs arra, hogy a következő hónapokban ugyanígy változnak majd ezeknek a tételeknek az árai.

A GKI elkészített egy felmérést arról, hogy amikor megkérdezik az embereket, szerintük mennyi valójában az infláció, akkor 20-30 százalékot mondanak a legtöbben. Az, hogy durván felülbecslik az inflációt, nemzetközi jelenség, a magyar helyzetet az súlyosbítja, hogy nálunk az élelmiszerek ára szállt el a legjobban a nagy drágulás idején, és most újra, márpedig ezzel a változással mindannyian nagyon gyakran szembesülünk.

Ha a kormány nem csak megúszni akarja a stratégiaírást, akkor itt van számukra egy jó terület: a gyógyszeripar, azon belül is a klinikai vizsgálati ágazat – erre jutottak a HVG Health Excellence 2024 konferenciájának kerekasztal-beszélgetését. A magyar kutatás-fejlesztési-innovációs szektor teljesítményének és bevételének ötödét ez adja, de közben a költségnövekedéssel és a munkaerőhiánnyal is küzdeni kell.

A HVG Health Excellence konferencia előadói

Szondy Dalma

Az elmúlt években sikerült elbukni a magyar versenyelőnyt, pedig komoly hagyományai vannak ennek az ágazatnak az országban. A kormány az iparági szereplők szerint nyitott az ötletekre, hogyan lehetne javítani, de sietnie kellene, mert nagyon jönnek fel Keleten.