Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A legkeményebb intézkedés egy, az unión kívüli lakásvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. A kormány szociális bérlakás programot is indítana.
A kialakult lakhatási válság enyhítését célzó intézkedéscsomag-tervezetet jelentett be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
A csomag legdurvább intézkedése egy, a külföldi ingatlanvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. Madrid emellett bővítené a szociális bérlakásállományt, támogatást kínálna azoknak, akik felújítanak és – megfizethető áron – bérbeadásra kínálnak üresen álló ingatlanokat – írja cikkében a Guardian.
Az elmúlt években Spanyolországban az ingatlanárak a jövedelmeket meghaladó mértékben nőttek, így a lakosság egyre nagyobb részének okoz egyre nagyobb gondot a megfelelő lakhatás megoldása. A probléma egyik része, hogy sok külföldi befektető (az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Marokkóból) vásárol ingatlanokat, ezzel felhajtva az árakat. A külföldiek egyrészt befektetési céllal, másrészt saját célra, de üdülési céllal vásárolnak. Sánchez elmondása szerint
A miniszterelnök nem árulta el, mikor készül el a csomagtervezet végleges verziója, és az mikor kerülhet a törvényhozás elé. Egyesek arra hívták fel a figyelmet, hogy a spanyol kormány amúgy nem jeleskedik a törvényalkotásban és a törvények elfogadtatásában, így van rá esély, hogy a csomagból végül nem lesz semmi. Ezzel együtt a puszta felvetése hozzájárulhat ahhoz, hogy elbizonytalanítsa a külföldi befektetőket, így mérsékelje a keresletet.
A lakhatási válság összeurópai jelenség – ami azt illeti, Magyarország és különösen Budapest uniós összehasonlításban élen jár, ami az ingatlanárak emelkedését illeti. A helyzet Budapesten és más kelet-európai fővárosokban egyébként rosszabb, mint mondjuk Madridban: az átlagkeresthez viszonyítva Magyarországon jóval drágább egy átlagos újépítésű ingatlan.
Újabban már a magyar kormány is lakhatási válságról beszél, ennek keretében korlátozták a kereskedelmi célú lakáskiadást (az Airbnb-t). Illetve a kormány – tulajdonképpen a 2010 óta folytatott gyakorlatot folytatva – a lakásvásárlásokat támogatja, a támogatásokat egyes csoportokra (főleg a gyerekesekre) koncentrálva. Ezzel – a gyakori kritika szerint – a keresletet erősíti, ami megfelelő kínálat nélkül csak további áremeléseket indukál.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre.