Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A legkeményebb intézkedés egy, az unión kívüli lakásvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. A kormány szociális bérlakás programot is indítana.
A kialakult lakhatási válság enyhítését célzó intézkedéscsomag-tervezetet jelentett be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
A csomag legdurvább intézkedése egy, a külföldi ingatlanvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. Madrid emellett bővítené a szociális bérlakásállományt, támogatást kínálna azoknak, akik felújítanak és – megfizethető áron – bérbeadásra kínálnak üresen álló ingatlanokat – írja cikkében a Guardian.
Az elmúlt években Spanyolországban az ingatlanárak a jövedelmeket meghaladó mértékben nőttek, így a lakosság egyre nagyobb részének okoz egyre nagyobb gondot a megfelelő lakhatás megoldása. A probléma egyik része, hogy sok külföldi befektető (az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Marokkóból) vásárol ingatlanokat, ezzel felhajtva az árakat. A külföldiek egyrészt befektetési céllal, másrészt saját célra, de üdülési céllal vásárolnak. Sánchez elmondása szerint
A miniszterelnök nem árulta el, mikor készül el a csomagtervezet végleges verziója, és az mikor kerülhet a törvényhozás elé. Egyesek arra hívták fel a figyelmet, hogy a spanyol kormány amúgy nem jeleskedik a törvényalkotásban és a törvények elfogadtatásában, így van rá esély, hogy a csomagból végül nem lesz semmi. Ezzel együtt a puszta felvetése hozzájárulhat ahhoz, hogy elbizonytalanítsa a külföldi befektetőket, így mérsékelje a keresletet.
A lakhatási válság összeurópai jelenség – ami azt illeti, Magyarország és különösen Budapest uniós összehasonlításban élen jár, ami az ingatlanárak emelkedését illeti. A helyzet Budapesten és más kelet-európai fővárosokban egyébként rosszabb, mint mondjuk Madridban: az átlagkeresthez viszonyítva Magyarországon jóval drágább egy átlagos újépítésű ingatlan.
Újabban már a magyar kormány is lakhatási válságról beszél, ennek keretében korlátozták a kereskedelmi célú lakáskiadást (az Airbnb-t). Illetve a kormány – tulajdonképpen a 2010 óta folytatott gyakorlatot folytatva – a lakásvásárlásokat támogatja, a támogatásokat egyes csoportokra (főleg a gyerekesekre) koncentrálva. Ezzel – a gyakori kritika szerint – a keresletet erősíti, ami megfelelő kínálat nélkül csak további áremeléseket indukál.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.