Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A kialakult lakhatási válság enyhítését célzó intézkedéscsomag-tervezetet jelentett be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
A csomag legdurvább intézkedése egy, a külföldi ingatlanvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. Madrid emellett bővítené a szociális bérlakásállományt, támogatást kínálna azoknak, akik felújítanak és – megfizethető áron – bérbeadásra kínálnak üresen álló ingatlanokat – írja cikkében a Guardian.
Az elmúlt években Spanyolországban az ingatlanárak a jövedelmeket meghaladó mértékben nőttek, így a lakosság egyre nagyobb részének okoz egyre nagyobb gondot a megfelelő lakhatás megoldása. A probléma egyik része, hogy sok külföldi befektető (az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Marokkóból) vásárol ingatlanokat, ezzel felhajtva az árakat. A külföldiek egyrészt befektetési céllal, másrészt saját célra, de üdülési céllal vásárolnak. Sánchez elmondása szerint
A miniszterelnök nem árulta el, mikor készül el a csomagtervezet végleges verziója, és az mikor kerülhet a törvényhozás elé. Egyesek arra hívták fel a figyelmet, hogy a spanyol kormány amúgy nem jeleskedik a törvényalkotásban és a törvények elfogadtatásában, így van rá esély, hogy a csomagból végül nem lesz semmi. Ezzel együtt a puszta felvetése hozzájárulhat ahhoz, hogy elbizonytalanítsa a külföldi befektetőket, így mérsékelje a keresletet.
A lakhatási válság összeurópai jelenség – ami azt illeti, Magyarország és különösen Budapest uniós összehasonlításban élen jár, ami az ingatlanárak emelkedését illeti. A helyzet Budapesten és más kelet-európai fővárosokban egyébként rosszabb, mint mondjuk Madridban: az átlagkeresthez viszonyítva Magyarországon jóval drágább egy átlagos újépítésű ingatlan.
Újabban már a magyar kormány is lakhatási válságról beszél, ennek keretében korlátozták a kereskedelmi célú lakáskiadást (az Airbnb-t). Illetve a kormány – tulajdonképpen a 2010 óta folytatott gyakorlatot folytatva – a lakásvásárlásokat támogatja, a támogatásokat egyes csoportokra (főleg a gyerekesekre) koncentrálva. Ezzel – a gyakori kritika szerint – a keresletet erősíti, ami megfelelő kínálat nélkül csak további áremeléseket indukál.
