A csőd szélére jutott cégek, a munkájukat vesztő tízezrek nemigen kaptak segítséget, a németek GDP-arányosan több mint 30-szor annyit költöttek erre. A magyar kormány kommunikációjából ez persze nem derül ki, ezért nőhetett Orbán Viktor népszerűsége. Arról nem beszélve, hogy kedvenc üzleti körei persze most sem jártak rosszul.
Már a járvány előtt is gyengélkedett az építőipar, azóta pedig csak romlott a helyzet.
A magyar gazdaság 2,2 százalékkal nőtt az első negyedévben, az EU GDP-je azonban már zuhanni kezdett, pedig a válságnak csak az első néhány hete esett erre az időszakra; törvényesítik az önkormányzatok kivéreztetésének módszerét; új tulajdonoshoz kerültek a kaszinók, amelyek egykor Andy Vajnáé voltak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kettős láncreakció indult be a lakáspiacon, szűkebb lehet az olló a vidéki és budapesti lakásárak között.
Mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon visszaesést okoz a járvány, a vészhelyzet elmúltával pedig az otthoni munkavégzés további terjedése alakíthatja át a piacot.
A Jobbik állami szerepvállalást akar a lakáspiacon, a Fidesz-KDNP Karácsonyt próbálja sarokba szorítani.
Nagyobb árleszállítás nem várható, de a vevők többet alkudhatnak.
Az Eurostatnak adhatja át a feladatot az Európai Központi Bank, hogy kigondolja, miként lehet a lakás- és albérletárakat megjeleníteni az inflációs mutatóban.
Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest hat százalékkal több lakás van a piacon és bár az árak között hatalmas a szórás, Budapesten van már olyan lakás, amelynek négyzetméterét 3 millió forintért hirdette az építő. Miskolcon ellenben olyan új lakás is elérhető, ahol mindössze 217 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.
Egyszerre osztja és vitatja is Matolcsy György kritikáit a kormány kudarcos lakáspolitikájáról Varga Mihály.
Egyre többen mennének ingatlanosnak, főleg a kereseti lehetőségek miatt.
A kölcsönök kamatkedvezményével serkentené energiahatékony ingatlanok építését és vásárlását a jegybank. Ez első ránézésre ígéretesnek tűnik, ám a kedvezmény mértéke valójában nem oszt, nem szoroz. Siralmas állapotban vannak a lakásaink.
A szociális lakhatás kérdésében továbbra sem fog a kormány segíteni az önkormányzatoknak, de legalább megvizsgáltatja a budapesti lakáshelyzetet.
A legdrágább magyarországi ingatlan, egy Andrássy úti palota jelenleg 5,5 milliárdba kerül, míg a legolcsóbb egy részben már szétbontott kétegyházi ház, ami 300 ezer forintba kerül.
Reálértéken évről évre kevesebbet ért, de a kedvezményes áfa kivezetése még többet levesz az otthonteremtési kedvezményből. Bár a csok rövidtávon tovább drágítja majd az építési költségeket és a telekárakat, a konstrukció akár 2040-ig is a piacon maradhatna. A magyar lakásállomány viszont még ebben az esetben is csak több mint 200 év alatt újulna meg.
Veszprém, Somogy és Pest nagyon elhúzott.
Az ágazat ma még fuldoklik a megrendelésekben, de a további sorsa nagymértékben múlik az állami ösztönzőkön. A szereplők növekedésre rendezkedtek be az utóbbi időben, tragédiával érne fel egy iparági szintű zuhanás.
Elsőként a budapesti ingatlan-adatbázist készítik el.
Tizenkilenc utca van az országban, ahol 2018-ban egymillió forint fölött volt a lakások átlagos négyzetméterára, de olyan hely is akad, ahol csak 20 ezer forint. A KSH most publikált adatai alapján megnéztük azt is, mennyire drágult a bulinegyed, valóban káros-e a reptér közelsége, és hogy a vidéki városok ingatlanpiacán mit jelentenek a gyárépítések.
