Fejre állt az új ingatlanok piaca, lakás helyett házat keresnek a legtöbben
Ahhoz, hogy az új lakások és házak árai fenntartható módon megfizethetőek legyenek, a kínálat bővülésére van szükség. Ez a folyamat is elindult már az ingatlan.com szerint.
Ahhoz, hogy az új lakások és házak árai fenntartható módon megfizethetőek legyenek, a kínálat bővülésére van szükség. Ez a folyamat is elindult már az ingatlan.com szerint.
Jóllehet az új lakásokra ismét bevezetett 5 százalékos áfa és a piac által régen várt felújítási támogatások piacélénkülést hoztak, a tartós és kiszámítható építési piac képe továbbra sem látszik kirajzolódni.
Megelőzve a koronavírustól sújtott gazdaság egyéb területeit, országszerte felpezsdült a lakáspiac. Teljességgel bizonytalan azonban, hogy ez meddig tart és mekkora áremelkedést hozhat.
Nyugat felé egyre drágábbak, kelet felé pedig egyre olcsóbbak a fővárosi bérleti díjak az Otthon Centrum szerint.
Az érdeklődők közel negyedét veszítette el egyetlen nap alatt az Ingatlan.com a múlt héten. Mégsem féltik a piacot a harmadik hullámtól.
Most, hogy elérhetővé vált a felújítási támogatás, a legrosszabb energetikai kategóriákba tartozó lakásokat vásárolnának nagyon sokan.
Arányaiban kevesebb lakást adnak el Budapesten, mint korábban.
Négyzetméterenként 3 millió forintba kerülnek a felső kategóriás ingatlanok.
A közel nulla energiafogyasztású ingatlanok építését előíró szabályt elcsúsztatták fél évvel, a nagyobb családi házakat, legfeljebb hat lakásos társasházakat pedig egyszerű bejelentéssel lehet építtetni.
A megyék közül már nem Győr-Moson-Sopron, hanem Pest a legdrágább. Itt 406 ezer forintos négyzetméter-átlagárral kell számolni.
A pesti Belvárosban és a II. kerületben az ingatlanok egymillió forintos négyzetméterára már kevés ahhoz, hogy egy utca felférjen a legdrágábbak tízes toplistájára, a XII. kerületben és a budai Várnegyedben még elég ehhez. A kispesti Kossuth téren olcsóbbak voltak a lakások, mint a Hős utcában. Egy táblázatba raktuk a 23 budapesti kerület 10-10 legdrágább és legolcsóbb utcáját.
2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.
Az ingatlanvásárlás és a lakásbérlés is olcsóbbá válhat a piaci szereplők többsége szerint – erre jutott a GKI felmérése. A fővárosi és a vidéki lakáspiaci index ellenkező irányba mozdult, ilyen általában akkor történik meg, ha nagy a bizonytalanság a piacon.
Országos szinten csak 5 százalékkal estek vissza az albérleti díjak, de ez úgy áll össze, hogy vidéken stagnálást, Budapesten zuhanást mértek.
A XIII. kerület a legnépszerűbb, bár ott is kevesebb lakás fogyott.
A lakáspiac visszaesőben, a fejlesztők a rozsdaövezeti térképre várnak.
Lakásépítési boomot is hozhatnak a otthonteremtési és jegybanki programok az Ingatlan.com szerint.
A bérleti díjak alakulásában feltűnő a koronavírus-járvány hatása, de a lakásárakat tekintve nem váltak be a jóslatok: a nyáron is folyamatosan emelkedtek a négyzetméterárak a hazai ingatlanpiacon.
A járvány intenzitásával párhuzamosan alakulnak az adásvételek. Az enyhüléskor visszatértek a piacra a vevők, de az eladási kedv még nem zárkózott fel.
Ausztriából a tiltás ellenére járnak át fogorvoshoz Magyarországra, a hobbisportolók nagy részét viszont visszatartja a bizonytalanság és a szigorúbb belépési szabályok. Miközben a kormány arról beszél, a határzárat a magyar gazdaság védelmében hozta meg, megnéztük, milyen nem várt következményekkel járhat még az újabb szigorítás.