2,2 százalékosra lassult az első negyedévben a magyar gazdaság növekedése – tette közzé a KSH. Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal esett a GDP. Első ránézésre furcsa lehet, hogy nőtt a gazdaságunk, de fontos arra emlékezni: a vizsgált január-márciusi időszaknak csak az utolsó három hetében volt veszélyhelyzet, és az utolsó négy napjában kijárási korlátozás. Így is nagy kérdés, hogy V, U, W vagy L alakú lesz a válság (vagy épp K) – de ennek a kérdésnek a megválaszolására még várni kell. Ami jó hír: a magyarok sokkal kevésbé látják rossznak az ország helyzetét, mint egy hónapja, de ez így is az elmúlt hét év második legrosszabb hangulatindexe.

A KSH azt is közzétette a héten, hogy a járműgyártás közel ötödével zuhant márciusban, amikor a nagy gyárak leálltak. Az építőipar 3,4 százalékkal esett vissza a harmadik hónapban, éves szinten pedig eddig stagnál, igaz, ennek nagyrészt még nem a járvány volt az oka, hanem az, hogy 2019 utolsó napja óta már nincs kedvezményes áfa a lakásépítésekre.

Egy sor új törvényjavaslatot nyújtott be a kormány. Gyakorlatilag szabad kezet ad magának, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak.  A kormány szerint az önkormányzatok nem veszítenek – épp csak a települési önkormányzatok lesznek vesztesek. Az ő helyzetük egyébként sem egyszerű, sok helyen már most elbocsátásokra kényszerülnek.

A többi törvényjavaslattal betiltják az EU által előírt műanyag termékeken kívül a műanyag zacskókat is, az útdíjat inflációkövetővé teszik, a taxisoknak előírják a büntetlen előéletet, a fogyasztóvédelemnek pedig többletjogosultságot adnak a razziákhoz. Szavaznak a Budapest-Belgrád vasútról is, a szöveghez bekerült egy módosító indítvány is, amely szerint az iratok nyilvánosságáról akkor dönthet a kormány, ha erről kikérte a kínai kormány véleményét.

Az EU gazdasága 3,3 százalékkal zuhant az első negyedévben. Az Eurostat számain is jól látszik, hogy a kontinens középső és keleti részét kevésbé ütötte meg az első negyedévben a járvány: a román, a litván és a bolgár növekedés volt a legnagyobb, a francia, az olasz és a spanyol gazdaság zuhant a leginkább. Ahogy a magyar adatnál, itt is fontos kiemelni, hogy ezek a január-márciusi helyzetet mutatják. A németek megúszták az átlagnál kicsit kisebb, 2,3 százalékos visszaeséssel.

Az Egyesült Államokban a legszegényebb háztartások közel 40 százalékában elvesztette valaki az állását. Közben elérte a 36,5 milliót az első alkalommal munkanélküli segélyt kérő amerikaiak száma.

Vida József, a Takarék és Balog Ádám, az MKB vezetője fog kezet, miután bejelentették: a két kormányközeli kézben levő bank egyesülni készül.

Hogy a német gazdaság mire lesz képes, az Magyarország számára is fontos kérdés. A debreceni BMW-gyárnál sok a kérdőjel, miután május elején a német cég bejelentette, hogy elhalasztja az építkezést. Az állam mindenesetre átadta a BMW-nek a területet, Szijjártó Péter pedig arról beszélt: az nem kérdés, hogy ez a gyár meg fog-e épülni, illetve olyan kérdés sincs, hogy elkezdik-e az építkezést vagy sem, mert a munka már elkezdődött.

Michele Melchiorre, a BMW debreceni gyárának igazgatója úgy fogalmazott: a BMW változatlanul elkötelezett a debreceni gyár megépítése mellett, de a globális járványügyi helyzet rányomta a bélyegét a projektre. Ő úgy feltételezi, hogy néhány hónapos lehet a csúszás.

A kormánynak kapóra jönne a válságkezelésben egy bérlakásépítési program – eddig ezeket a terveket rendre lesöpörték az asztalról. A rozsdaövezet fejlesztésének tervét már bejelentették, de a szakma még kivár, egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Az ingatlanpiac jelentősen visszaesett áprilisban, de ez változhat, ha nem nő a járványveszély.

Az ingatlanpiac érdekes változása lehet az is, hogy a karanténhatás miatt a nagyobb és az olcsóbb lakások iránti kereslet is megnőtt. A kijárási korlátozás okozta bezártság és az, hogy idén valószínűleg nem nagyon lehet külföldön nyaralni, meghozta a kedvet a nyaralóvásárlásokhoz is. A válságra készülő vevők óvatossága azonban ronthatja az eladók esélyeit. Megnéztük, van-e nyaraló 10 millió forint alatt a Balatonnál, és miért keresik a zsebkendőnyi, de örökpanorámás luxusnyaralókat, villákat.

Történtek azért események a járványtól függetlenül is. Kiderült, hogy Garancsi István és a korábbi londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös cége szerezte meg az LVC Diamond Kft.-t, amely a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna öt budapesti kaszinójának koncessziós jogait birtokolta.

Hogy mi lett a teljes Vajna-örökség sorsa, azt itt mutattuk be részletesen. Az eredmény nem meglepő: a cégbirodalom nagy része NER-közelben kötött ki. Vajna Tímeának gyakorlatilag már csak a Nobu luxusétterem üzemeltetője és a Digic Holdings nevű cég maradt. Hogy az értékes vagyonelemekért mennyi pénzt kapott az özvegy, várhatóan soha nem fog kiderülni. Az eladott cégek ugyanis az offshore Cinergi Pictures-ben végződtek, amelynek a pénzügyi adatai átláthatatlanok.

Börtönbüntetést és 135 millió forint elkobzását indítványozta az ügyészség Bige Lászlóval szemben. Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójának szolnoki műtrágyagyáránnál 2018-ban több száz rendőr és katasztrófavédő vizsgálódott; hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmények miatt kutakodtak. Egy ügyészségi közlemény is megjelent, nevesítés helyett csak „egy vállalkozót” említenek, akit az ügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádol, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől.

Bige szerint a vád nevetséges és megalapozatlan, ez is része annak az összefüggő támadásnak, ami ellene folyik. Ellenfelei még meg is fenyegették – állítja –, hogy ha nem megy el Magyarországról, börtönbe fogják csukni. „Mintha a magyar Gazdaságvédelmi Akcióterv része lenne a magyar gazdaság egyik csúcsszereplőjének a tönkretétele, ezzel együtt bagóért való megszerzése, hatalomhoz közeli kezekbe játszása” – írta.