A politikától függ, megtorpan-e az építőipar
Az ágazat ma még fuldoklik a megrendelésekben, de a további sorsa nagymértékben múlik az állami ösztönzőkön. A szereplők növekedésre rendezkedtek be az utóbbi időben, tragédiával érne fel egy iparági szintű zuhanás.
Két és fél éve nem volt olyan lanyha a lakásépítő cégek aktivitása, mint 2019 első felében, április–júniusban pedig csupán feleannyi új munkába kezdtek bele, mint 2017 második negyedévében. Ebből már megkockáztatható a feltevés, hogy a közeli jövőben visszaesik az ágazat teljesítménye – jósolja Gáspár János, az EBI építőipari kutatóbázis vezetője. A kormányzati intézkedések jóvoltából látványosan szaporodó családi házakkal ugyan nem foglalkoznak, de azok értéke alig több mint negyede az összes lakás építésének, így az összképen nem változtat érdemben. Pedig a lakásszektor az elmúlt fél évtizedben messze nem hozta be elmaradását:
„2008–2013-ban 150 ezer szükséges új lakást nem építettek fel, egymilliót pedig nem korszerűsítettek. Szinte hihetetlen, de a 940 ezer budapesti lakás 60 százalékához az elmúlt 30 évben nem nyúltak hozzá”
– sorolja Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.
Nagyon sok lakás hiányzik
Már 2020 második felétől drámai törést okoz az új lakások építésében az 5 százalékos áfakulcs visszaállítása 27 százalékra – mondja. Önmagában emiatt 10-15 ezerre esik az egy évben épülő új lakások száma az idei 20 ezerről, miközben alsó hangon évi 35 ezerre lenne szükség. Körülbelül 35-40 ezer olyan lakás kivitelezése folyik – és csúszik –, amelyekre még az 5 százalékos áfa érvényes, de ezt a jogszabályok módosításával akár tízezerrel meg lehetne fejelni. Koji szerint az alacsony áfát a 2019 június végéig engedélyt kapott építkezésekre is ki kellene terjeszteni, de nem tudni, vevő lesz-e az ötletre a kormány (most 2018. november 1-je a határnap).
A lakásszegmens a magyar építőipar mostohagyereke – a teljes ágazat teljesítményének az ötödét sem adja, miközben az uniós átlag 36 százalék. Hiába a csok és a jegybank által ösztönzött olcsó hitelek, az építtetők nem bírják el a további drágulást. A fővárosban és a menőbb megyeszékhelyeken máris a túlfűtöttség jeleit mutatja az ingatlanpiac, ott a jó minőségű használt ingatlanok ára is felzárkózik az újakéhoz. Az ÉVOSZ azt is indítványozza a kormánynak, hogy 2020-tól falun és városban egyaránt minden lakásvásárló vagy -építő kapjon áfa-visszatérítést maximum 5 millió forintig, ha igazolja, hogy nem befektető, hanem tényleg ott fog lakni.
Sok a kontár szaki egy új felmérés szerint
Kevés a bádogos Magyarországon, nem elegendő az utánpótlás, Ausztriában pedig 800 ezer forintos havi bért is összehoznak - csoda-e, ha a 3-400 ezer forintos fizetés itthon nem csábítja őket? Mi erre úgy reagálunk, hogy megpróbálunk tetőfedő-vb-t rendezni 2022-ben.