Békeidőben még aligha volt olyan karácsonyunk, amelyre annyira nehéz lett volna felkészülni, mint az ideire. Az áruszállítás kaotikus helyzete, a globális chiphiány és a megugró infláció külön-külön is súlyos gondokat okoztak volna, de most egyszerre szembesülhetünk mind a hárommal.
Egyre fontosabb szerepet tölt be a digitalizáció a gazdaságban. A műholdas jelek alapján működő navigációs alkalmazások, okostelefonokkal vezérelhető robotok és szolgáltatások, mezőgazdasági drónok és az ipari automatizáció mellett a VR-technológiák is egyre nagyobb teret nyernek.
Bár a hétköznapi sofőrök mindebből keveset érzékelnek, az autóipar épp jelentős átalakuláson megy keresztül. Fontos, hogy amikor autóiparról beszélünk, nem csak a konkrét autógyártókra gondolunk, hanem azok beszállítóira, partnereire, akik nélkül bizony megállna az élet, de legalábbis a gyártás.
Az elmúlt időszakban felgyorsultak a folyamatok: olyan újítások és fejlesztések valósultak meg, amikre talán több időt kellett volna várni, hogy széles körben elterjedjenek.
Az akadozó logisztika és gyártás miatt kétharmadára csökkentette idénre tervezett bevételét a sportszergyártó. A Costco áruházlánc pedig vásárlási korlátozást vezetett be például a vécépapírra. Nem jön elég áru Ázsiából.
Aki szeptember közepén azon gondolkozik, hogy mik legyenek a karácsonyi ajándékok, az vagy túlstresszeli a dolgot, vagy az áruszállítás területén dolgozik. A logisztikai cégek sorra figyelmeztetnek: ugyan rajtuk kívül most még szinte senkit nem érdekel a karácsonyi előkészület, hamarosan tömegek szembesülhetnek azzal, hogy nagy drágulásra vagy csúszásokra kell felkészülni, annyira nagy a káosz az áruk szállításában világszerte.
A Covid-válság kitörése óta a közép-európai részvénypiacok alultejesítenek, és értékeltségük is átlagosnak mondható a fejlett piacokkal szemben. A jövőbeli teljesítményre azonban ez jó hatással lehet, jelentős felzárkózási potenciált tartogathat a régió. A közép-európai célpiacokon befektető OTP Quality és OTP Közép-Európai Részvény Alapot kezelő szakemberekkel beszélgettünk.
A logisztikai feladatokban vesznek részt, országszerte 23 kórházban.
Hernádi Zsolt alapkezelője révén kapcsolódik a nagy logisztikai hadművelethez.
Az elmúlt év és a világjárvány megmutatta, mennyire fontos, hogy egy vállalat válságbiztos módon tudjon működni, ebben pedig kulcsfontosságú szerep jut a robotizált logisztikai rendszereknek.
Az év eleji logisztikai áremelkedés és konténerhiány után most a kínai kikötőzárások okoznak súlyos problémákat, a hatásokat Magyarországon is lehet érezni.
A járvány nemhogy megtörte, hanem hatodik sebességbe kapcsolta a mindennapok igényeit kiszolgáló iparágat.
Több értelemben is túlhasználjuk bolygónkat, márpedig a gazdasági és társadalmi prosperáláshoz az emberi mohóság visszaszorítására, fenntartható fejlődésre van szükség. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan lehet jól hangzó, de üres ígéret helyett a vállalati stratégia szerves része?
Hatalmas az igény a logisztikai ingatlanokra, gombamód szaporodnak az új létesítmények. A szállodapiacon viszont vége az építési láznak, az irodák sorsa pedig még mindig kérdéses.
A kínai Henan Airport csoport elnöke a megállapodást csak az első lépésnek nevezte, ami hozzájárul a kínai–magyar gazdasági együttműködés elmélyítéséhez.
A Vodafone és az Ericsson által sikeresen demonstrált megoldásnak köszönhetően olyan alapvető sürgősségi szolgáltatások válnak elérhetővé, amelyek orvosi felhasználása akár életet menthet. A drónos kísérlet számos, az egész társadalom javát szolgáló technológia alapját adhatja a jövőben, amelynek – fejlesztői szerint – legnagyobb nyertese az egészségügyi, kereskedelmi és ipari szállítmányozás.
A teljesen önjáró, LoadRunner névre keresztelt robotok akár 30 kilogrammnyi rakományt is képesek elcipelni, ám az igazi újdonság az, ahogy lerakják a szállított csomagot.
Egy nagy magyar logisztikai vállalat korábbi üzletág-igazgatója lett a társtulajdonos az ismert üzletasszony cégében.
Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.
Egyre kevesebb munkás van, aki fogadni tudja a csomagokat, így óriásit ugrott az áruszállítás költsége.
