A Kúria döntött az MTA-vagyonnal kapcsolatos perben
A Kúria Radnóti Sándornak és az Akadémiai Dolgozók Fórumának adott igazat a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának megőrzéséről szóló perben, amely az eljáró bíróság kérdésében folyt.
#Magyar Tudományos Akadémia
„Hosztesznek is jelentkeztem” – szórólapozással és bútorbolti eladóként kezdte pályáját az MTA új elnöke
A rendszerváltáskor doktorált, de nehezen tudott elhelyezkedni tudósként. Aztán egy svéd ösztöndíj, majd a CEU 5000 dolláros csekkje segítette, négy és fél év Arizona után lett állása idehaza. Elnöki pályázatának megírásában segítették azok a kollégák, akik egy HVG-cikk alá kommentelve adtak tanácsokat a Facebookon. Kiemelt célja a tudósok munkakörülményeinek javítása és hogy a tudományos eredmények jobban eljussanak a társadalomhoz. HVG-portré.
Új elnököt választ az MTA, Putyin védelmét megerősítették – Newscast
Megvan, kik vezetik a Tiszából a parlamenti bizottságokat. Elkezdődött az idei érettségi. Átszervezés van a fideszes médiabirodalomban. Ez a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
Magyar Péter is beszédet mond az akadémia 200. közgyűlésének díszünnepségén
Magyar Péter is beszédet mond az MTA 200. közgyűlésének díszünnepségén, hétfőn.
Reform helyett felépítettek egy vízfejet – kitálal a HUN-REN-ről a Szegedi Biológiai Kutatóközpont két igazgatója
Több pontot adnak jelenleg a HUN-REN kutatási hálózatban azért, ha egy tudós Kelet-Timorral és Üzbegisztánnal kutat együtt, mint ha magyar–német közös projektben dolgozna, de egyéb abszurd követelményekre, hatalmas adminisztratív vízfejre, a transzparencia és a párbeszéd hiányára is panaszkodik a HVG-nek nyilatkozó két intézetigazgató. Közöljük a 123 kiemelkedő kutatócsoport közös javaslatait is.
Függnek a politikától és „beleszólnak” a névadásba, mégis kétharmaddal vezetik a szakmai presztízsversenyt a tudósok
Nagy az egyetértés, hogy csak tudományos tevékenységgel lehet kiérdemelni az MTA-tagságot, de sokan kételkednek, hogy az Akadémia minden politikai befolyástól függetlenül működik.
„Fösvény, kit pénze gondja öl meg” – nyugdíj-előtakarékosságból kapta „az évszázad könyvadományát” az MTA
Rozsondai Marianne könyvtörténész férjével együtt páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt vásárolt és adományozott az Akadémiának, ahol 42 éven át dolgozott, Arany János főtitkári szobájában. „Amikor megfogom őket, azt érzem, hogy kezemben a történelem”, mondja, és azzal biztat, hogy ezek a kötetek valószínűleg tovább megmaradnak, mint a múlt század elején savas papírra nyomott kiadványok. HVG-portré.
Freund Tamás MTA-elnök: „Sokat mond el egy nemzetről, mekkora hangsúlyt helyez az oktatás fejlesztésére”
Tárgyi tudás, az új technológiák alkalmazása, kritikai gondolkodás nélkül nincs kreatív értelmiség, saját gondolatok, vélemény nélkül az emberek teljesen kiszolgáltatottakká, manipulálhatókká válnak – állítja az MTA elnöke. Freund Tamással az AI „humanizálásáról”, a tudományos pálya presztízséről, az Erasmus- és Horizont-programok befagyásának következményeiről is beszélgettünk.
Freund Tamás: Az MTA-nak kutya kötelessége, hogy a regnáló hatalom döntéseit segítse
A kormánytól komoly gesztus, hogy ad a kutatóintézetek ingatlanaiért 80 milliárd forintot, hiszen azok forgalmi értéke szinte nulla – mondja Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, odaszólva azoknak, akik szerint elherdálják a testület vagyonát. Miért nevezi az elnök kétfejű sasnak az Akadémiát, és mikor vesz fel szerinte sündisznóállást a kormány? Mikor nem szabad megsértődnie az MTA-nak? Folytatódik-e a kutatók külföldre vándorlása? Interjú.
Rákosiék 1949-ben megmutatták, hogyan gyűrheti uralma alá egy párt az Akadémiát
A Magyar Tudományos Akadémia 165. közgyűlésén a jelek szerint nem emlékeznek meg a Duna-parti épületben fél évszázada történtekről, arról, hogy a tudomány és a tudósok intézményesített függetlenségét 1949 őszén szinte ellenállás nélkül számolhatta fel a kommunista hatalom. Mivel a szerteágazó hadművelet dokumentumai szinte hiánytalanul fennmaradtak, az elmúlt években több kutatónak alkalma volt feldolgozni az Akadémia behódoltatásának fordulatos és tragikomikus elemeket sem nélkülöző történetét. Cikkünk először a HVG 1999. december 4-i számában jelent meg, az MTA körüli mostani események fényében ma is tanulságos, ezért is közöljük újra.
„Ez Putyin módszere” – pattanásig feszült a helyzet a hatalom és az Akadémia között
Súlyos politikai nyomás, per, méltatlan támadások és belső küzdelmek keserítik meg a legnagyobb presztízsű intézmény, az MTA 200. születésnapját, amit május 5-én ünnepel a testület.
Az MTA elnöke szerint alaptalan, történelmietlen és etikátlan, hogy Schmidt Mária a velünk élő sztálinizmusként hivatkozott az Akadémiára
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tételesen cáfolta Schmidt Mária vádjait.
Előre szóltak akadémikusok: ha Orbán elmegy az MTA 200 éves jubileumi ülésére, kivonulnak a teremből
Állásfoglalásban ítélte el a miniszterelnök március 15-i, poloskázós beszédét a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tagsága.
Pert indítottak az MTA egykori intézet hálózatának 130 milliárdos vagyonáért
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és két akadémikus perrel akarja kikényszeríteni, hogy ne játszhassa át a testület az államnak az intézethálózat vagyonát.
Most már akár "Orbán Viktor tudósai körében" témájú festményt is rendelhetne az MTA Majtényi László szerint
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
„Szégyenletes” – így reagáltak az akadémiai dolgozók a kutatóhálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatra
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem érti, a pedagógusok és más csoportok után miért akarja a kutatókat is céltáblává tenni a kormány.
Tüntetést tartottak az MTA ingatlanjainak államosítása ellen
Az egyetemekhez hasonlóan most az 1826-ban alapított Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak jelentős részét sajátítaná ki az állam. Ez ellen tüntettek csütörtök délután.
Szemet vetettek az MTA ingatlanaira, a tudósok húzhatják a rövidebbet
Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.
Milyen kapcsolat van az Alzheimer és az epilepszia között? Ezt a fontos kérdést kutatják magyar tudósok
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást – a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja pedig azt derítheti ki, hogyan. Ez új terápiás lehetőséghez vezethet majd.
A világon először vizsgálták meg magyar kutatók, mi történik az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.