Ha nem szeretne átlagosan 246 620 forintot fizetni egy 34 százalékos ammónium-nitrát műtrágyáért, tolja le a nadrágját. „Egy felnőtt 473 liter vizeletet termel egy évben, ami 145 kiló búza termeléséhez elegendő” – írta a The Guardian.

A vizelet mezőgazdasági felhasználása nem új módszer, de népszerűségén nagyot lendített a háború okozta válság. „Az egy hektárra vetített költségek közel háromszorosára emelkedtek, ebből a műtrágya árában közel négyszeres drágulás történt. Idén a nagy aszály hatalmas terméskiesést okoz, így az elmúlt időszak egyik legnehezebb éve az idei” – mondta a Magosz a hvg.hu-nak a magyar műtrágyahelyzetről. A terméseredmények nem megfelelő műtrágyázás esetén akár 50-70 százalékkal is csökkenhetnek a szövetség szerint, de idén jelentős hiányra még nem számít, jelenleg az ellátással lehetnek problémák. Az már más kérdés, hogy lesz-e fizetőképes kereslet egy ilyen árú műtrágyára.

A drágulás hátterében a földgáz áll: több európai műtrágyagyártó is csökkentette a termelését tavasszal a növekvő földgázárak miatt, mindeközben Oroszország - ami globális szinten komoly műtrágya exportőr - felfüggesztette a műtrágyaszállítást, válaszul az orosz-ukrán háború miatti szankciókra. Mivel a műtrágya egyik legfontosabb alapanyaga is a földgáz, a készletcsökkenés és a drágulás a felhasználást, így a növények hozamát is nagyban befolyásolja. Kiváltása most már nem csak hosszú távú környezetvédelmi kérdés, de égető élelmiszer-ellátási probléma is.

Az emberiség felét a műtrágyák etetik

A műtrágya három legfontosabb alkotó eleme a nitrogén, a foszfor és a kálium. A nitrogén a növények számára a természetben nehezen elérhető, de ha eljut hozzájuk, növekedésük felgyorsul és sokkal zöldebbek, illetve egészségesebbek lesznek a leveleik. A foszfor a gyökérnövekedést, a virágképződést és a gyümölcsképződést segíti, de nagy mennyiségben vízszennyezést okoz. A kálium pedig a sejtszerkezetet erősíti és támogatja a növények egészségét és ellenálló képességét. Hatóanyagai miatt a műtrágya nagyobb hozamot és hosszabb termő időszakot eredményez.

A talaj nitrogéntartalma növelhető növényi és állati hulladékok talajba juttatásával is, ahogyan a régi gazdálkodók tették és a komposzt is ezt a célt szolgálja, a jó hozam érdekében viszont a modern mezőgazdaságban már műtrágyákat használnak. Ezek nitrogéntartalmának csak 50 százaléka hasznosul, a maradék károsítja a környezetet: használata miatt dinitrogén-oxid, másnéven nevetőgáz szabadul fel, ami 265-ször erősebb melegítő potenciállal rendelkezik, mint a szén-dioxid, a vizekbe jutva pedig eutrofizációt okoz. Ez azt jelenti, hogy a vízben lévő tápanyagok mennyisége feldúsul, aminek hatására elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek, például algák, gyökerező hínár és mocsári növények. Az elszaporodó algák leárnyékolják a vízfelszínt, több oxigén fog fogyni, mint amennyit a fotoszintézis termel és a mélyebb rétegek növényei pusztulni fognak majd bomlásuk során még több oxigént vonnak ki a vízből, végül a víz sokszor toxikussá válik mind az emberek, mind az állatok számára.

Bár vannak olyan növények, mint például a kekszbúza, amelyek nem igényelnek annyi nitrogént, így nem okoz problémát a műtrágyahasználat csökkentése, de a legtöbb esetben a műtrágya elhagyása komoly hozamcsökkenést okoz. Erre lehet megoldás a peecycling, ami környezetkárosítás és földgáz nélkül tudja biztosítani a megfelelő hozamhoz szükséges nitrogént és egyéb tápanyagokat.

Lineárisan működő trágyázástól a körforgásos felé

A folyamat neve (peecycling) a ’pee’ azaz vizelet és a ’cycling’ mint körforgás nevű angol szavakból származik. Lényege, hogy a növények tápanyagellátását emberi vizelettel pótolják, ami a környezetre is sokkal kevésbé káros és a mostani lineáris működést körforgásossá változtatja, mert a vizelettel termelt növényeket az emberek megeszik, majd vizeletükkel újra növényeket tudnak trágyázni. Ez azért lehetséges, mert a műtrágya fő alkotóelemei a vizeletben is nagy koncentrációban vannak jelen. A módszer másik előnye a műtrágya kiváltása mellett, hogy a helyi vizelettermelés és helyi trágyafelhasználás miatt a tápanyag szállítása sem terheli annyira a környezetet.

A WHO még 2006-ban publikált iránymutatást a vizelet trágyaként való használatára a háztartásokban, mindenféle előkezelés és fertőtlenítés nélkül (kiemelték a kézmosás fontosságát, az alacsony magasságról öntözést - hogy csak a talaj kapja, a növény levelei ne - és az egy hónap várakozási időt a betakarítás előtt). De az otthoni felhasználás mellett a gazdaságok is alkalmazhatják a módszert megfelelő előkezeléssel és elegendő vizeletellátással, ez pedig most olcsóbb lehet, mint a folyamatosan dráguló műtrágya.

Negatívumként a toxikussága mellett (amit a gazdasági felhasználás tisztítással küszöböl ki) az emberi szervezetből a növényekbe kerülő gyógyszereket lehet felhozni. Illetve csak lehetne, mert a vizeletben lévő gyógyszermaradványokkal kapcsolatban 6 év kutatás után arra jutott az amerikai Rich Earth Institute, hogy bár kimutatható bizonyos mennyiségű gyógyszer a növényekben, mértékük rendkívül alacsony, hormonokat pedig egyáltalán nem találtak a növényi szövetekben.

„Egy embernek 2000 éven át kéne minden nap 45 dkg vizelettel trágyázott salátát ennie ahhoz, hogy a lenyelt mennyiség megfeleljen egy adagnyi acetaminophennek, ami egy népszerű fájdalomcsillapító” – írják. Az intézet 2012-óta vizeletdonorok jelentkezését is várja, akik az amerikai Vermont államban járulhatnak hozzá a helyi farmok működéséhez. Ezzel a kezdeményezéssel 2013-óta 68 ezer hektoliter liter vizet spóroltak a vécéöblítéseken. A háztartások legnagyobb vízfogyasztói a vízöblitítéses vécék, ezért a szétválasztós módszer (amire már speciális wc-ket is fejlesztettek) a vízfogyasztás csökkentésével is támogatja a környezetet. A donoroktól begyűjtött vizeletet, ha 1 hónapig tárolják 20 fokon, csak bizonyos növényeknél lehet használni és az alkalmazás után 30 napot várni kell a betakarítással. Ha viszont 6 hónapig tárolják 20 fokon, vagy 90 fokon pasztőrizálják, vagy magas hőfokon komposztálják, már bármilyen növényt lehet trágyázni vele. A kutatóintézet az otthoni alkalmazásról is beszél, itt semmilyen utókezelést nem javasolnak a vizelet összegyűjtése után, viszont az öntözést követően itt is 30 napig várni kell a betakarítással.

A kutatóintézet a széna termésátlagát vizsgálta vizelettrágyázás mellett és az eredmény ugyanannyi lett, mint műtrágya esetén.

Nem csak nyersen lehet alkalmazni

A finnországi Kuopio egyetemen fahamuval vegyített vizelettel trágyáztak céklákat 2010-ben, a szükséges vizeletet pedig magánházak átalakított wc-iből szerezték. A kutatócsoport 4 parcellán nevelgetett céklát, az egyiken ásványi műtrágyával, a másikon vizelet és fahamu keverékével, a harmadikon kizárólag vizelettel, a negyediken pedig kontrollként semmilyen trágyával nem kezelték a növényeket. 84 nap után 280 céklát tudtak betakarítani. A műtrágyán nevelt céklákhoz képest a vizelettel kezelt parcellán 10, a vizelet és hamu keverékével kezelten pedig 27 százalékkal több cékla nőtt, így a terméshozam nagyobb lett, mint a sima műtrágyánál.

Håkan Jönsson, a Swedish University of Agricultural Sciences kutatója 15 évig tanulmányozta a vizelet újrahasznosítását és elmondása alapján a nagy hozam nem csak annak köszönhető, hogy megegyeznek az anyagok a műtrágyával, de a tápanyagok jó formában vannak jelen a vizeletben ahhoz, hogy a növények felszívják őket. Az ételben a nitrogén összetett szerves molekulaként van jelen, de az emberi szervezet alap ásványi formájára bontja, amire a növényeknek is szükségük van. Ezen az egyetemen 2021-ben kidolgoztak egy módszert, amivel betonszerűvé szárítják a vizeletet, majd porrá zúzzák és trágyává préselik. Ezt szintén a szétválasztós wc-k teszik lehetővé, ahol a vizelet külön csövön folyik és külön tartályba érkezik, elválasztva a sokkal fertőzőbb emberi végterméktől. A kutatók becslése szerint az emberek vizelete elegendő lenne ahhoz, hogy helyettesítse a világ nitrogén és foszfor műtrágyáinak negyedét.

Van azonban egy gond: nem mindenki enné szívesen az ilyen terményeket. Egy 2021-es kutatás szerint, amit 16 ország vagy régió egyetemein végeztek, globálisan az emberek 59 százaléka enné meg a vizelettel kezelt növényeket, de országos szinten nagy eltérések voltak. Míg Franciaországban a megkérdezettek 80 százaléka, addig Görögországban csak 50, Portugáliában pedig csak 29 százalék lenne hajlandó ilyen növényeket enni.