Csillag István volt közlekedési és gazdasági miniszter szerint az MNB-alapítványok nem véletlenül azután jöttek létre, hogy Simicska Lajos eltűnt a színről, a létrehozásukat azonban Varga Mihálynak és Orbán Viktornak is jóvá kellett hagnyia.
Turbulens évek vannak mögötte, s a jövője is hasonló lehet a Budapesti Metropolitan Egyetemnek, amely az MNB-s érintettsége okán került a figyelem középpontjába, és ahol Matolcsy György volt jegybankelnök emberei jutottak pozícióba.
Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka.
Csak találgatni lehet, hogy védekező üzemmódba kapcsolt vagy kiegyezett a hatalommal Matolcsy György volt MNB-elnök, miután meghazudtolta az ÁSZ büntetőügyet generáló megállapításait.
Az MNB elnöke kifogásolt egy kijelentést az ÁSZ jelentésében, és kritikájára most meg is érkezett a válasz.
A volt jegybankelnök azt mondta az Indexnek, hogy “minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így a Neumann Egyetem befektetéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető.”
Az még más alapítvány volt, amikor Windisch László az MNB-nél dolgozott, egyébként sem az ő alelnöki feladata volt figyelni az alapítványokra – írta az Állami Számvevőszék.
Elsőként a HVG írta meg, hogy valami nem kerek a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül. A pénzszórást több ponton is meg lehetett volna állítani. A tények magukért beszélnek. Mutatjuk a Matolcsy-botrány genezisét, ahogy azt a HVG hetilap címlapjai követték.
Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát.
Készpénzre váltják a közpénzt Matolcsyék. Egy New York-i luxuslakásra csaknem 9 milliárd forintnyi jelzálogot jegyeztettek be. Matolcsy György csak márciusig az MNB elnöke, 12 év után nem újrázhat, mert összeveszett Orbán Viktorral. Kérdés, mi lesz a fia üzleti körénél felhalmozódott vagyonnal.
Tavaly év közepén meg kellett volna szüntetni, a Pallas Athéné alapítványt, amelybe százmilliárdos nagyságrendbe szervezett ki adóforintokat tíz éve a jegybank-elnök. Az alapítvány tavaly év eleje óta hallgat, működése alatti növekménye pedig meglehetősen szerényke.
Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
Az 1975-ben épült Burg Hotel modernista épületét a háború előtt itt állt, de megsemmisült elődjéhez hasonlóvá akarja átépíteni az MNB-Ingatlan Kft., amely most vásárolta meg azt egy MNB-alapítványtól.
Fekete Zoltánt Dudás Lóránt váltotta az Optima Befektetési Zrt. élén.
Nagy változások zajlanak a kecskeméti Neumann János Egyetemen, ahol nemcsak a campus építését folytatják, hanem a képzésekben is több változásról döntöttek.
Az összeg támogatásként érkezett a művész cégéhez.
60 milliárdos cég cserélt gazdát. A közpénz fogalmának kétharmados módosításával a jövőben sok valójában állami ügyletet álcázni tudnak.
Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.
A helyszín a Magyar Telekom volt székháza lesz.
Egy évvel az Alkotmánybíróság döntése után lépett a kormány, és készített egy javaslatot, amely szerint az MNB-alapítványok által adott támogatásokra is vonatkozna a közpénz átláthatóságáról szóló törvény.
