Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A stabilitás és a kiszámíthatóság mintapéldája volt ezen a héten Donald Trump, legalábbis az előző heti ámokfutásához viszonyítva, most például nem mondott be, majd vont vissza napon belül új büntetővámokat. Azért azt még így is megcsavarta a múlt heti állapothoz képest, hogy a telefonok után az autóalkatrészeket is mentesítette a vámok alól. Elhangzott egy elsőre ijesztő, 245 százalékos vám fenyegetés Kína irányába, de a kínaiak ezt már lerendezték annyival, hogy nem érdemes foglalkozni ezzel a játszmával. Amikor a Kínai Kommunista Párt lapja teszi helyre az amerikai elnököt, az nem egy szép pillanat, de némi joggal írták azt, hogy „ne sírjatok már” – a beszólásnál sokkal fájdalmasabb lehet, hogy Kína leállította a ritkaföldfémek exportját, amely az USA-nak nagyon fájhat (részben Ukrajnával is pont ezért tárgyalnak).
Trump már 2017-ben kóstolgatni kezdte Kínát a vámokkal, de a mostani helyzet egészen más, mint az első elnöksége alatt. Most jött ki az első negyedéves kínai GDP-adat is, és elég szép lett, ahogy az Egyesült Államok is jól kezdett, úgyhogy kíváncsian várhatjuk, innen hogyan rontja majd a vámháború. Az USA és Kína is rosszul jöhet ki ebből, rosszul járhatnak azok is, akik az eddig bombabiztos dollárban tartják a pénzüket, sőt, azok az amerikaiak is, akik Temuról vásároltak, de az igazi vesztes a teljes világgazdaság lehet.
Egy munkás sétál a Lactalis csoporthoz tartozó Casearia Castelli érlelő részlegében tárolt parmigiano reggiano sajtkerekek mellett az észak-olaszországi Reggio Emiliában 2023. április 19-én
AFP / Marco Bertorello
Egy izgalmas mellékszálon még európai sajtháború is kitörhet, hiszen az olasz és az ír termelők szerint valójában Trump őket is támadja. Ami Magyarországot illeti, a Szabad Európa úgy értesült, az amerikai kormány zárt ajtók mögött azt kérte, vegyen a kormányunk amerikai fegyvereket és gázt, illetve lazítson a kínai kapcsolatain. Hogy ennek köze volt-e ahhoz, hogy Rogán Antalt levették az amerikai szankciós listáról, még nem tudjuk, és valószínűleg nem is fog kiderülni.
Persze poénkodhatunk azzal, hogy Trump milyen kiszámítható, de úgy tűnik, a magyar kormány ezt komolyan is gondolja. Miután tavaly épp arra hivatkozva vártak novemberig a költségvetés benyújtásával, hogy az amerikai választás eredményét meg kell várni, most már húsvétra meg is írták a 2026-os büdzsét, mint ha annyira előre látható lenne, mi minden fog történni a világban 2026. január 1-jéig. Mondjuk olyan szempontból mindegy ez, hogy a korábbi költségvetések szinte mind tarthatatlanok lettek, teljesen függetlenül attól, hogy a nyári szünet előtt szavazták-e meg vagy csak a karácsonyfa alatt.
A kormány úgy számol a költségvetés tervezésekor, hogy idén 2,5, jövőre 4,1 százalékkal nő a GDP, az infláció idén 4,5 százalékos lesz, jövőre 3,6, a költségvetési hiány pedig idén az eredeti tervnél magasabb, 4 százalékos, jövőre 3,7 százalékosra várható. Azaz minden adat kapcsán rosszabbat várnak 2025-re, mint ahogy eddig tervezték, de szokás szerint ott az ígéret, hogy majd jövőre jobb lesz.
Nagy Márton azt is elmondta, hogy az árréssapka szabályait kiterjeszthetik háztartási és szépségápolási termékekre is, de hogy pontosan melyeket, arra a választ elkente azzal, hogy „Nem szoktam DM-be járni, meg Müllerbe meg Rossmannba, sajnos az irodámban ülök este nyolcig”. A banki különadó pedig addig maradhat, amíg az alapkamat a mostani 6,5 százalékról nem csökken le az energiaválság előtti 2-3 százalékos szintre – ez nem egyhamar fog megtörténni.
Bár sokáig úgy tűnt, nem terjed tovább a száj- és körömfájásjárvány, mégis találtak újabb esetet. A kór már eddig is nagy károkat hagyott maga mögött, már csak azért is, mert az állattartók jókora részének nem volt olyan biztosítása, ami az ilyen károkat fedezné, a kormány pedig inkább csak ígérgeti a kártalanítást.
De ha ez nem lenne elég, Ausztriában már több száz kéknyelvvírus-fertőzést észleltek az állatoknál. Ez nem annyira durva, mint a száj- és körömfájás, de a magyar állategészségügy és a húságazat már így is a teljesítőképességének határain táncol, úgyhogy nagyon örülnünk kell, ha nem érkezik el hozzánk is.
A hét képe: száz éve indult el a Budapesti Nemzetközi Vásár
A Magyar Királyi Dohányjövedék és a Goldberger Sámuel és Fiai Rt standjai a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Városligetben 1936-ban
Fortepan
Félbeszakadt a kecskeméti egyetem új campusának építése, a tudásváros nevű új ingatlanfejlesztésé pedig el sem kezdődött, mert az MNB-alapítvány vagyonkezelője, amelynek az egyetem kölcsönadta a munkákra kapott állami pénzt, egy olyan cégbe tette bele azt, amely aztán elvesztette a tőzsdei értéke felét. A kecskeméti polgármester – aki egyben az egyetemet fenntartó kuratórium alapítványában is tag – erre úgy reagált, hogy az igazi veszély a város oktatására az, hogy aki erről megkérdezte őt, az szivárványos pólóban volt.
Megsértődött Matolcsy Ádám is, aki arról írt, hogy az egész ügy politikai indíttatású. Sérelmezte azt is, hogy a média arról írt, hogy ő Kovács Petra álnéven intézte volna az alapítvány ügyeit – egész pontosan nem azt ítélte el, hogy kapcsolatba hozzák az üggyel, hanem azt, hogy nőként vizionálják. Szépet ment Nagy Márton is, aki a kormányinfón letagadta, hogy 2015-től lett volna MNB-alelnök, pedig akkor nevezték ki.
Varga Mihály azt kérte a botrányra reagálva, hogy szüntessék meg a vagyonkezelő alapítványokat, koncentrálhasson a jegybank az alapvető feladataira, de erre elég szűkös a mozgástere. Kósa Lajos azért biztos, ami biztos, talált egy bűnbakot: szerinte az Európai Központi Bank miatt nem tudta a magyar állam ellenőrizni, ami az MNB-nél történt. Megkérdeztük erről az EKB-t, akik azt mondták, csak tippelni tudnak, miért éppen őket vádolhatja Kósa.
Készülhetnek a bankok arra, hogy minden településre ATM-et kell telepíteniük, hiszen a kormány csak a feladatot adja ki nekik, pénzt viszont nem, ez pedig egy sor gyakorlati kérdést is felvet. Például azt, hogy hogyan osztják le a bankok egymás között a kötelezettségeket, vagy hogy miként oldják meg, ha közösen telepítenek és üzemeltetnek egy-egy automatát.
És még mindig ott van az a nagy kérdés, hogy mégis mi lesz a Revoluttal. A magyarországi ügyfelei sokan vannak, és a döntő többségük nem csak a külföldi nyaralásaira tartogatja a kártyáját. Mégis, nem valószínű, hogy pont ők lennének azok, akiknek különösebben nagy igényük volna ATM-ekre, pláne nem falusiakra. Viszont jogosan mondhatják a hagyományos bankok tulajdonosai, hogy akkor a Revolut is vegye ki a részét az állam által előírt kötelezettség teljesítéséből.
Csoportos létszámleépítést jelentett be a Dunaferr utódcégeinek a felszámolója. A mintegy 2700 megmaradt dolgozóból akár 2600-at is elküldhetnek, ráadásul az eddigiekkel ellentétben most már arra sincs nagy esély, hogy a szomszédos iváncsai akkugyárban próbálkozzanak az elküldöttek állást találni.
A Dunaferr Dunai Vasmű komplexumának egy részlete Dunaújvárosban
Lakos Gábor
Az jól látszik, hogy a kormány bármit is mondjon a magyar acélipar megmentésének jelentőségéről, az üzleti valóság ettől mostanra eléggé távolra került. Pedig most, hogy Trump vámháborút indított, felértékelődhet még a belföldi acélipar is azokban az országokban, ahol ez életképes.
