Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Interjút adott a kormányközeli Index.hu-nak Matolcsy György korábbi jegybankelnök, az MNB-alapítványok körül botrányról. A volt jegybankelnök az Állami Számvevőszék vizsgálatának megállapításait, azok hitelességét több ponton megkérdőjelezi, és keményen kritizálja.
Matolcsy azt mondta, mindhárom ÁSZ-jelentést elolvasta, és szerinte azokban “olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek, és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek”.
Azt mondta, a tanulmányok alapján kiderül, hogy az Optima Befektetési Zrt. és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) is érdemben válaszolt az ÁSZ valamennyi megállapítására, valami miatt azonban mégsem vették figyelembe ezeket. Matolcsy szerint „az is felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől (Windisch Lászlótól – a szerk.), ahogy a károkozás szóval dobálózik”.
A kérdésre, hogy a lengyelországi befektetésével nagyot bukó GTC Holding Zrt. értéke mekkorára tehető, a volt jegybankelnök azt mondta, „érthetetlen szakmaiatlanságra” vall, hogy a nemzetközi sztenderdek helyett az ÁSZ az értéket véleménye szerint kizárólag a tőzsdei árfolyamokkal látja igazoltnak. Matolcsy úgy véli, a számvevőszék figyelmen kívül hagyja, hogy itt óriási mértékű ingatlanvagyonról van szó.
A portfólió tíz országban diverzifikált, irodai és kereskedelmi ingatlanokat, vendéglátóipari létesítményeket és lakóingatlan-projekteket tartalmaz. A tőzsdei árfolyamok a piaci érték valóban fontos indikátorai, de nem az egyedüliek. Matolcsy szerint több tényezőt nem kezelnek, pl. a társaság valós pénztermelő képességét, a pénzügyi tartalékait, valamint az eladósodottságát sem.
Azt mondta, az ingatlanprofilú tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, ezért használják a szakmában az EPRA NTA módszertant (egy vállalatcsoport egy részvényre jutó nettó eszközérték alapú értékelése), amely ingatlanportfólió valós piaci értékét veszi figyelembe, nem pedig a rövid távú tőzsdei árfolyam-ingadozásokat.
“Ezért elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát”
– mondta.
A jelentésben idéznek is a volt jegybankelnöktől, mely szerint „külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség”. Matolcsy szerint ő ilyet sohasem mondott, nem is mondhatott, így szerinte már ez az egy rész is alapvetően aláássa az ÁSZ elnökének hitelességét.
A kérdésre, hogy mekkora lehet most az alapítvány vagyona, a korábbi jegybankelnök azt mondta: “Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.”
Arra, hogy fennáll-e a hűtlen kezelés gyanúja a Neumann Egyetemnél, Matolcsy György úgy reagált: “Minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így a Neumann Egyetem befektetéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető.”
Az MNB hatalmas negatív tőkéjéről a volt jegybankelnök azt mondta, az nem magyar sajátosság, példaként az Európai Központi Bank, az amerikai Fed és a svájci jegybank elmúlt években produkált veszteségét hozta fel. A magyar jegybank vesztesége álláspontja szerint részben a monetáris politika következménye, ami szerinte a koronavírus-járvány miatti válság rendkívül gyors kezelését, az árfolyamválság kialakulását, valamint az egész világot érintő, jelentős mértékű infláció letörését okozta.
Az Index megkérdezte, mit gondol Matolcsy saját, 12 éves jegybankelnöki tevékenységéről. Azt mondta,
bízik abban, hogy a gazdaságtörténet majd elismeri, hogy 2013 és 2019 között az MNB a kormánnyal együtt hatékony munkát végzett a magyar gazdaság felzárkóztatásának érdekében.
2020 után a kormány és az MNB közti együttműködés meggyengülése lassította a reformok megvalósítását, valamint csökkentette a gazdasági növekedés ütemtervét, de így is úgy gondolja, ebben a 12 éves ciklusban zajlott le „a Magyar Nemzeti Bank és az ország második aranykora, amelyből erőt lehet meríteni a jövőre nézve”.
