MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Csak a hasonló alapítványok jövőbeli alapítását és az MNB-alapítványok befektetési, vagyonkezelési tevékenységét tiltja az MNB-törvény módosítását célzó új javaslat. A százmilliárdokat elkótyavetyélő Matolcsy-féle alapítványokat viszont nem csak, hogy nem szünteti meg – jóllehet korábban maga Varga Mihály új jegybankelnök kezdeményezte ezt a kormánynál –, hanem még mentesíti is őket a fent jelzett tevékenységek tilalma alól.
Kedd kora délután került fel a parlament honlapjára az a törvénymódosítás, amely megtiltaná az MNB-nek, hogy vagyonkezelő alapítványokat hozzon létre. Mint a nap során korábban megírtuk, a javaslat szövegét alig két órával az aktuális ülés előtt kapták meg a Gazdasági Bizottság tagjai. Benyújtója Witzmann Mihály, a bizottság fideszes alelnöke.
A javaslattal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt módosítanák úgy, hogy a jövőben az MNB ne alapíthasson a Matolcsy-érára jellemző, az Állami Számvevőszék kiszivárgott jelentése szerint az adófizetőktől származó vagyonnal átláthatatlanul és pazarlóan gazdálkodó, százmilliárdokat elfecsérlő, (vagyonkezelő) alapítványokat, egészen pontosan megszabva, hogy
Az MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.
Mindez annak érdekében, hogy a jegybank „törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek”.
A módosítási tervezet azonban csak a jelzett tevékenységet végző alapítványok jövőbeli létrehozását tiltja, és ugyan kimondja, hogy MNB-alapítvány „nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket”, ám kapásból kivételként is kezeli a törvénymódosítás hatályba lépését megelőzően alapított alapítványokat, például a Matolcsy György által jegybankelnökségének utolsó napjaiban alapított legújabbat is. Vagyis a Pallas Athéné Alapítvány és különböző leágazásai továbbra is folytathatják tevékenységüket. Arról nem is beszélve, hogy bár korábban szó volt róla, meg sem szünteti azokat.
Ez a fejlemény meglehetősen ellentmondásos annak ismeretében, hogy Varga Mihály, korábbi pénzügyminiszter, a jegybank új elnöke áprilisban bejelentette, hogy kezdeményezi a kormánynál a kérdéses alapítványok megszüntetését (igaz, mint a HVG megírta, ez nem megy olyan egyszerűen), és hogy a javaslatot benyújtó Witzmann Mihály is azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy „Az új jegybankelnök úrnak én tiszteletben tartom az álláspontját, és egyet is értek vele”.
Az alelnök jelezte azt is, hogy esetleges módosító javaslatok benyújtására és azok vitájára a parlamenti plenáris vita során lesz majd lehetőség. Ezzel azt is indokolta, miért szavazta le a bizottság fideszes többsége Tordai Bence ellenzéki képviselőnek a keddi ülésen beadott, az alapítványok megszüntetését célzó módosítóját.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8 ezermilliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Radványi Viktória a francia nagykövetség egyik ünnepségén találkozott össze a miniszterrel.