Egy olyan hét végéhez érkeztünk el, amikor már hétfő délelőtt teljesen egyértelmű volt, mi a hét legfontosabb híre: meghalt Ferenc pápa. Ez természetesen minden más történést a háttérbe szorított, és most még jó ideig érdeklődve figyelheti a Vatikánból érkező híreket a világ nem katolikus része is. A politikusok a bolygó szinte minden pontjáról úgy tesznek most, mint ha sok közük volna a kereszténységhez, és jó részük Rómát is megcélozza tovább terhelve egy amúgy is turistákkal zsúfolt várost.

Erdő Péter bíboros és Ferenc pápa a Vatikánban, 2021-ben

AFP / Hans Luca / Vatican Media / CPP

Ha nem a pápa halála vitt volna el majdnem minden figyelmet, akkor a hét attól lett volna hangos, hogy épp mi történik – még pontosabban: mi nem történik – az orosz-ukrán-amerikai tárgyalások körül és a vámháborúval. Donald Trump már ott tart, hogy szerinte Oroszország nagy engedményt tett azzal, hogy nem foglalta el egész Ukrajnát (azt mondjuk nem említette, hogy azért nem foglalta el, mert az ukránok nyugati támogatással három éve tartják vissza az orosz hadsereget), és ugyan rászólt Putyinra is, hogy ugyan ne bombázza már Kijevet, arról írt, hogy az ukránok nyújtják el a háborút azzal, hogy nem mondanak le területekről. Az amerikai béketerv ugyanis területek feladásáról is szólt volna, ezt az ukránok nyilván nem fogadták el (bár már az ukrán politikából is érkeznek olyan hangok, hogy a végén lehet, valamit fel kell adni), mire az USA azzal fenyegetőzött, hogy kiszáll inkább a tárgyalásokból. Arról is érkeztek hírek, hogy egyre közelebb van az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás – persze ilyet hallottunk már korábban is, aztán láttuk, mi lett belőle.

Az amerikai elnök beleszállt Jerome Powell Fed-elnökbe is, aki jó bűnbak lehet, ha a vámháború miatt minden megdrágulna, de ez azért nem annyira könnyen tolerálható politikai kommunikáció, mert arra nagyon érzékenyen reagálnak a befektetők, ha Trump megpróbálna a monetáris politikába beavatkozni. Egy nappal később így megint csak korrigálnia kellett, hogy megnyugtassa a piacokat, és elmondta, ő valójában nem akarja kirúgni az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet első emberét.

Közben demokrata vezetésű államok pert indítottak, mert szerintük Trumpnak nem lett volna jogalapja így kivetni a vámokat, és az amerikai közéletet az színesítette még tovább, hogy kiderült, a Teslával az első negyedévben hatalmasat bukó Elon Muskot és Scott Bessent pénzügyminisztert úgy kellett szétválasztani a Fehér Házban, ne verekedjenek össze.

Ami pedig a vámokat illeti, most épp arról érkeztek hírek, hogy Trump a felére vághatja a Kínára kivetett vámjait. És volt a híreknek egy magyar szála is: Donald Trump Jr. Budapestre látogatott, majd gyorsan át is nevezték a Szijjártó Péterrel folytatott egyeztetését, hogy ne kelljen a sajtóval találkozniuk.

Magyarországon eközben épp azt próbálják felmérni, hogy vajon mennyire üti meg a gazdaságot az a lassan válságok végeláthatatlan sorának tűnő helyzet, amit az agrárium átél. Amíg az elmúlt pár évben az aszályok tudták megborítani az ágazatot, az elmúlt pár hónapban az állattenyésztők érezhették magukat a legnagyobb bajban.

Stiller Ákos

Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és a határ osztrák oldalán már megjelent kéknyelv betegség – ezek közül már egy is bőven elég nagy baj volna. Van, amihez már hozzászoktak az állattenyésztők, de olyan is, amely fél évszázad után került elő újra, ahogy olyan is, amely még csak elkerülhetetlen fenyegetésnek tűnik. A károk tízmilliárdos nagyságrendűek lehetnek még akkor is, ha nem a legrosszabb forgatókönyv jön be. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége pedig úgy véli, az NGM „termelőellenes politikája” csak tetézi a kilátástalan helyzetbe kerülő állattartó ágazat bajait. Nagy István agrárminiszter közben Bábolnán próbálta nyugtatni a kedélyeket, ahol a helyiek a járvány miatt leölt állatok dögkútja ellen tiltakoztak, de kinevették.

Pénteken az agrárminiszter már arról beszélt: ha ez az ára annak, hogy egy országot megmentsenek egy járványtól, ám legyen.

Miközben az agrárminiszter a száj- és körömfájásról beszélt, Csányi Sándor az OTP éves közgyűlésén bejelentette, hogy átadja a bank vezérigazgatói posztját a fiának, Csányi Péternek. Ő maga elnök marad, de a napi operatív irányítást már nem viszi tovább. Ez történhet akkor, ha egy bank piaci körülmények között működve marad igazán nagy – és láttunk egy példát arra is, mi történik akkor, amikor szó nincs piaci körülményekről, csak állami pénzesőről.

Reviczky Zsolt

Tovább pörög ugyanis az elmúlt hetek leglátványosabb – és talán legnehezebben elmagyarázható – botránya is: Lengyelországban és Svájcban is keresik az MNB-alapítvány százmilliárdjait. A lengyel ingatlancéghez, amelybe a vagyon jókora részét áttették, az új vezetés három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki, akiknek meg kell próbálniuk visszafordítani a feltételezett vagyonvesztést. Varga Mihályék most beletoltak még 400 millió forintot az alapítványba, mondván akkora a baj, hogy enélkül nem derülhetne ki, hova lett a többi pénz. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: az alapítványok jó célra jöttek létre, csak rosszul használták azokat, mint ahogy kenyérszeletelő késsel is lehet gyilkolni.

A hét képe: Mészáros Lőrinc fia is Ferrarit villantott

Nem verte ugyan nagydobra a KSH, de elkészítette a számítást: a szegényeket és a nyugdíjasokat érintette a legrosszabbul az inflációs válság. Az ő pénzüknek viszi el ugyanis a nagyobb hányadát az, hogy élelmiszert tudjanak venni, márpedig pont ez drágult a leginkább az elmúlt években.

A megszorítások közben az egész országot rosszul érintették, de a kormánynak fontos célja volt az, hogy csökkenjen a költségvetés hiánya. Azonban így sem jött minden eredmény: a megszorítás és az államadósság év végi visszavásárlásával folytatott trükközés ellenére is nőtt az államadósság tavaly.

Szűkszavú közleményben jelentette be az NGM húsvéthétfőn, hogy lecserélte a hadiipari beszerzésekért felelős cég vezetőjét – állítólag azért, mert egy nagy magánosítási műveletre készülhet a kormány. Annak ellenére történt mindez, hogy a katonai beszerzések 2022 óta a korábbi szint tizedére csökkentek, mert a pénz a korábbi vásárlások kifizetésére megy el. És egy balkáni lomtalanítás formájában éledezik a magyar-szerb hadiipari szövetség is.

De a békeidőben is nagyot megy a NER: Tiborcz István egy érdekeltsége bevásárolta magát egy olyan buszos vállalkozásba, amelynek új piacot nyithat az, hogy Lázár János elrendelte, buszokkal helyettesítsék a nyáron azokat a vonatokat, amelyeken nincs klíma.

A MoHu a hulladékkoncesszió 2023. közepi indulása óta az első másfél évét veszteséggel zárta. Nem akarnak más kárára nyereségesek lenni – mondta a HVG-nek Pethő Zsolt, a cég vezérigazgatója. Arról is beszélt, hogy tavaly a korábbi 32-ről 34 százalékra nőtt a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya, az üvegvisszagyűjtés nagyot javult, a PET-nél pedig 90 százalék körüli arányt értek el.

Pethő Zsolt, a MoHu vezérigazgatója

Fazekas István

Arra a kérdésre pedig, elképzelhető-e, hogy alvállalkozók helyett később az egész országban csak a MoHu szállítsa a szemetet, azt válaszolta: nem, de ha hosszú távon ugyanolyan hatékonyan tudják csinálni, akkor övék a megbízás 35 évig.