Az MNB adatai szerint 2024 III. negyedévének végén a háztartások hiteleit és a velük szemben fennálló követeléseket is leszámítva már több mint 90 000 milliárd forint pénzügyi vagyonnal bírt a lakosság. A háztartások pénzügyi eszközei ezzel párhuzamosan meghaladták a 106 ezer milliárd forintot a jegybank statisztikái szerint.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban érdemes kritikával szemlélni a jegybank friss kimutatását, hiszen az biztosan nem jelenthető ki, hogy ezek alapján egy hazai háztartás átlagosan 26 millió forintot meghaladó vagyonnal bír.

Ennek több oka is van. Az első például rögtön az, hogy a jegybank a saját elemzésében is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van.

Gergely Péter szerint az is torzítja a statisztikát, hogy a pénzügyi vagyonba az MNB nem számítja bele az ingatlanok értékét, ugyanakkor a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészt igen, miközben „egy-egy vállalkozás értékesíthetősége általában messze rosszabb kondíciókkal bír és időigényesebb, mint egy házeladás”.

Fazekas István

A nem pénzügyi vállalatokban lévő háztartási részesedések a háztartások pénzügyi vagyonának immár stabilan 30 százalékot meghaladó részét képezik. Ha az MNB vagyonkoncentrációra vonatkozó kitételeit és a fenti torzítást kivesszük a rendszerből, akkor azt láthatjuk, hogy a háztartások 90 százaléka 24 251 ezer milliárd forint megtakarítás jellegű vagyonnal bír csak – véli Gergely, hozzátéve, hogy még ez is 6,6 milliós átlagos vagyont jelent, ám ekkor sem szabad elfeledkezni arról, hogy a lakosság 90 százalékán belül sem egyenletesen oszlik meg a vagyon.

Az, hogy a statisztika felfelé kerekít, nem meglepő, ha tudjuk, hogy több magyart fenyeget a szegénység, mint az elmúlt hat évben bármikor, hogy negyedszázada nem voltak ennyire leszakadva a szegények Magyarországon, hogy 2,8 millió magyar él lakhatási szegénységben, vagy hogy a magyarok ötöde egy hétig sem tudna megélni, ha elvesztené a keresetét.