Heti két és fél órával többet dolgoznak a magyarok az EU-átlagnál, csakhogy nem hatékonyan

Közép-Európához és az EU egészéhez képest is gyenge a magyar munkatermelékenység – mutatta be az MNB. Az iparunk termelékenysége egyáltalán nem javult, a minimális javulást a szolgáltató szektor hozta.

Heti két és fél órával többet dolgoznak a magyarok az EU-átlagnál, csakhogy nem hatékonyan

A magyar munka termelékenysége nemcsak az EU, hanem a régió átlagától is elmarad – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Magyar Nemzeti Bank friss Termelékenységi jelentésének. Eszerint a honi munkatermelékenység az EU-átlag 64 százalékán áll, az uniós rangsor utolsó részében. Ráadásul lassul is a növekedés: 2017 és 2019 között évente átlagosan 3,3 százalékkal nőtt a termelékenység, azóta csak évi 0,8 százalékkal.

A termelékenység kérdése azért is fontos, mert

mindenki tudta az elmúlt évtizedben, hogy a demográfiai csökkenés előbb-utóbb gazdasági hatásokkal jár

– mondta el Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatója a jelentés bemutatóján.

Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
MNB

A magyar gazdaság azért is nőhetett nagyot 2013 és 2019 között, mert sokakat tudtak munkába állítani, szinte teljes foglalkoztatottság állt elő, mostanra viszont ez kifutott. Munkaerő-tartalék nem igazán maradt már, a nyugdíjba vonulók száma pedig annyival nagyobb a pályakezdőkénél, hogy pusztán a dolgozók létszámára nem lehet alapozni a gazdasági növekedést. Ha azt akarjuk, hogy javuljon a gazdaság helyzete, nem marad más megoldás, mint a hatékonyságot növelni.

Pedig a magyarok sokat dolgoznak, csak nem elég hatékonyan

– tette hozzá Balatoni. Magyarországon 39,6 óra a heti átlagos munkaidő, míg az EU-átlagban ez csak 37,1 óra (és ez persze csak az, ami a hivatalos adat).

De hiába: ha azt nézik, hogy egy óra munkával mennyi GDP-t termelünk, akkor a magyar adat az uniós átlag 70,3 százaléka volt 2023-ban. Ehhez képest Csehországban 80,5 Szlovákiában 77,9 százalék a mutató, csak a lengyelek állnak a régióban nálunk rosszabbul, 64,9 százalékon. A magyar adat 2019-ben 67,5 százalékos volt, vagyis csak egy kicsit javítottunk.

Futószalag a nyíregyházi Lego-gyárban.
Fazekas István

Az igazgató arra is külön kitért, hogy a termelékenység növekedését nem úgy kell elképzelni, hogy a gyárakban javulna a helyzet a modern technológia vagy a jobb munkaszervezés miatt.

Az ugyanis, hogy egy kicsivel legalább nőtt a termelékenység 2019 és 2023 között a magyar gazdaságban, teljes egészében a szolgáltató szektornak volt köszönhető, az ipari szektorokban nem mutatható ki statisztikailag értelmezhető növekedés.

Az elmúlt évek sorozatos válságainak egyik hosszú távon is káros hatása az, hogy a cégek egyre kevesebb pénzt költenek innovációra. A magyarországi innováció hatékonysága így most már csak az uniós átlag 55 százalékán áll.

Van azért jó hír is, a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) munkatermelékenysége tíz év alatt, 2013 óta 42 százalékkal nőtt, a régiónkban ennél csak a lengyel adat a jobb. De még így is nagyon nagy a kkv-szektor lemaradása ebből a szempontból is a nagy cégekkel szemben, a nagyvállalatok termelékenységének 54 százalékán áll a kicsiké és közepes méretűeké.

A vállalatok digitális érettsége szépen fejlődött az elmúlt években, úgy tűnik, kis csúszással, de elérte a járvány alatti digitalizációs hullám a magyar cégeket is. De a digitális infrastruktúra kiépítettsége hiába lett már az EU-átlag feletti, nem használják ki megfelelően: a digitalizációs hatékonyság az uniós átlag 78 százalékán áll. Az online kereskedelem viszont felfutott a járvány óta, ez 2020-ban még messze az uniós átlag alatt volt, mostanra viszont már az átlag fölé kerültünk.

GKI: Még a román feldolgozóipari termelékenység is jobban nőtt 2010 óta, mint a magyar

2010 óta 8 százalékkal nőtt a magyar feldolgozóipari termelékenység, ez a legkisebb növekedés az egész régióban, és elmarad az uniós átlagtól is.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Míg Magyar Péter ígérget, Orbán Viktor osztogat és fenyeget

Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.