Ahogy az várható volt, 1,2-ről 1,5 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Az MNB jó előre megígérte, hogy emelés következik, ami nem is meglepő: az infláció csökkent az előző két hónap alapkamat-emeléseinek hatására, de még mindig jóval magasabb, mint amit a jegybank szeretne.
Keddi ülésén várhatóan újabb kamatemelésről dönt majd a Monetáris Tanács. Már korábban jelezték, hogy addig emelnek, amíg nem érik el az inflációs célt.
A jegybank Monetáris Tanácsa a szigorítási ciklus következő lépéseként 1,2 százalékra emelte az alapkamatot. Az emelés várható volt: az infláció elszabadult, a forint gyengélkedett, a kormány pedig csak nyomja a gázt, mintha nem lenne holnap. Virág Barnabás alelnök korábbi nyilatkozata alapján a jövőben ilyen ütemű emelések várhatók.
A kamatdöntés még gyengítette a forintot, amikor viszont az MNB kiadta a döntés indoklását is, jött a nagy erősödés.
Egy nagy lépésben 0,9 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács, ezzel elkezdődött a jegybank által már belengetett szigorítási ciklus.
Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?
A vártnál nagyobbak az inflációs kockázatok, a jegybank Monetáris Tanácsa a júniusi előrejelzést még megvárja, de „proaktívan” kész a szigorításra, vagyis a kamatemelésre.
Júniusban várható kamatemelés, kérdés, a Monetáris Tanács májusi indoklásában megerősíti-e Virág Barnabás alelnök korábbi kemény üzenetét.
A megugró infláció miatt az is elképzelhető, hogy alapkamatemelés jön – mondta a Reutersnek Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
0,6 százalékos maradt az alapkamat a Monetáris Tanács döntése után.
Az MNB árgus szemekkel figyeli az inflációt, amely átmeneti hatások miatt 2021-ben közel 5 százalékig ugorhat ki. Éves szinten közel 4 százalékos inflációra számítanak. Hiába a járvány harmadik hulláma, a jegybank nem rontott GDP-növekedési előrejelzésén, 4–6 százalékot vár, ami Matolcsy György szerint „kanyarban előzés”.
A Monetáris Tanács döntése értelmében marad a 0,60 százalékos jegybanki alapkamat.
Az új tanácstag a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója volt, de már nem ő súgja Orbánnak, mi a helyzet a brüsszeli színfalak mögött.
Nem a Monetáris Tanács által meghatározott kamatkondíciókkal, hanem az igazgatóság által meghatározott egyhetes betéti tender kamatával avatkozik be a jegybank, ha kell. Ezt egyelőre az alapkamatnál magasabban tartják, és csak az infláció számít.
Továbbra is 0,6 százalék az alapkamat. A befektetők a Monetáris Tanács magyarázatára várnak.
A jegybanki döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna.
A jegybank már nem növekedést, hanem recessziót vár 2020-ra, mint mindenki más. Szerintük az infláció mérséklődni fog a mostani Európa-rekorder szintről.
A kamatokhoz nem nyúlt a Monetáris Tanács, de nehéz helyzetbe kormányozták magukat, a kommunikációjuk elárulja, mi a legfontosabb.
A jövő héten tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamat-meghatározó ülését és publikálja a szeptemberi Inflációs jelentést is.
