A május 25-ei kamatdöntéshez (mely szerint a kamatokhoz nem nyúltak) fűzött magyarázatában a jegybank Monetáris Tanácsa lényegében megerősítette Virág Barnabás MNB-alelnök egy héttel korábbi nyilatkozatát: a júniusi inflációs jelentéshez készülő előrejelzés lesz a döntő, de nagy valószínűséggel kamatemelés kezdődik. Avagy ahogy a közleményben fogalmaznak: „A Monetáris Tanács megerősíti, hogy

az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

A „proaktív” kifejezést használták, vagyis a szigorítással (a kamatemeléssel) nem kívánják megvárni, amíg az infláció, illetve az inflációs előrejelzések tényleg elszállnak.

A forint a kamatdöntés után valamelyest gyengült, az euróval szembeni árfolyam 347,6-ról 348 közepéig – ez arra utalhat, hogy a piac már most szigorítást várt. Ennek a múlt heti belengetése ugyanis alapvetően jót tett az árfolyamnak, az azóta trendszerűen erősödik.

Az infláció nem szállt el. Még. Ahogy arra a közleményben is emlékeztetnek, hogy 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal nőtt. Azonban az infláció emelkedését döntően a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az üzemanyagok árnövekedése okozta. Az áprilisi inflációból az üzemanyagok áremelkedése és a jövedékiadó-hatások összesen 3 százalékpontot magyaráznak – fogalmaznak.

A közleményben erre nem térnek ki, de a gazdasági döntéshozók világszerte tartanak az infláció felpörgésétől. A kormányok ugyanis költekezéssel, a jegybankok pedig pénznyomtatással igyekeztek mérsékelni a járványválság hatásait. A gazdaságokra öntött rengeteg plusz pénz pedig – még ha nem is azonnal – felfelé hajtja az inflációt.

Felpörög a motor, csak nehogy túlpörögjön

Az infláció a következő hónapokban is változékonyan alakul – jósolja a jegybank. Az üzemanyagárak és a jövedéki adó áprilisi növeléséből fakadó hatások, továbbá a gazdaság újraindításával megjelenő keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek.

A járványválság idején sok kapacitás épült le, és félő, hogy az újraindulás után kapacitáshiányok lépnek fel, ami az árak emelkedéséhez vezethet. Ennek magyarázata, hogy a munkaerőt magasabb bérekkel lehet visszacsábítani. Egy másik magyarázat pedig az, hogy az elmúlt időszakban kereslet halmozódott fel, elsősorban a lakosságnál, mivel a korlátozások idején a háztartások nem tudtak költeni, illetve mert a bizonytalan környezetben sokan inkább spóroltak.

Az MNB márciusi inflációs jelentésében a GDP 4 és 6 százalék közötti emelkedését vetítette előre 2021-re. A beérkezett adatok alapján a jegybank jelenlegi megítélése szerint az idei GDP-növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. Az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét.

A gazdaság vártnál gyorsabb felpörgése pedig a vártnál nagyobb inflációs kockázattal jár. A jegybank attól is tart, hogy a kormány még jobban túlfűti a gazdaságot (amivel inflációt generál), emiatt a magas hiánnyal (vagyis sok költekezéssel) tervezett 2022-es központi költségvetés tervezetét kockázatosnak tartják. Ugyanez a véleménye a Költségvetési Tanácsnak – amelynek egyik tagja Matolcsy György jegybankelnök.