Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hatályos kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa május 25-én. Az alapkamat maradt 0,6 százalékon, ahová két lépésben, 2020. júniusban és júliusban csökkentették 0,9 százalékról, ahol 2016. május 25. óta állt.
A kamatkondícióknál érdekesebb lesz a Monetáris Tanács döntéshez fűzött magyarázata. Virág Barnabás alelnök egy héttel korábban ugyanis lehetséges alapkamat-emelésről beszélt a Reutersnek – ezt a júniusi kamatdöntésre helyezte kilátásba, amikor a jegybank nyilvánosságra hozza friss Inflációs Jelentését is.
A jegybank számított arra, hogy 2021 tavaszán hektikus és magas lesz az infláció (egyedi hatások és a bázis miatt), de a márciusi és áprilisi adat talán még a várakozásokhoz képest is nyugtalanító volt. Az elszabaduló inflációtól a teljes fejlett világban tartanak, a kormányok ugyanis költekezéssel, a jegybankok pedig pénznyomtatással igyekeztek mérsékelni a járványválság hatásait. A gazdaságokra öntött rengeteg plusz pénz pedig – még ha nem is azonnal – felfelé hajtja az inflációt.
A magyar jegybank tart attól, hogy a kormány túlfűti a gazdaságot (amivel inflációt generál), emiatt a magas hiánnyal (vagyis sok költekezéssel) tervezett 2022-es központi költségvetés tervezetét kockázatosnak tartják. Ugyanez a véleménye a Költségvetési Tanácsnak – amelynek egyik tagja Matolcsy György jegybankelnök.
Virág Barnabás nemcsak a kamatemelést lengette be, hanem a jegybank eszközvásárlási programjának visszafogását – ez az a program, amivel a jegybank elsősorban pénzt nyomtat és szór a gazdaságra, finanszírozza az államadósságot és a vállalati szektort.
