Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A magyaroknak mindössze 4,9 százaléka egy olyan háztartás tagja, ahol szinte teljesen munka nélkül próbálnak megélni, ez jóval jobb, mint a 8,1 százalékos EU-átlag – mutatta be az Eurostat a 2023-as adatokat. A Nyugat-Dunántúl a maga 2,3 százalékos arányával az egész EU nyolcadik legjobban álló régiója, és a Közép-Dunántúl (2,6 százalék) is egyetlen hellyel csúszott ki a Top10-ből.
Pest megyében 2,9, Budapesten 3,1 százalékos az arány, a Dél-Alföldön (4,4) és az Észak-Alföldön (6,8) már valamivel rosszabb, Észak-Magyarországon (8,4) és a Dél-Dunántúlon (11) pedig már gyengébb az uniós átlagnál.
A hivatalos megnevezés szerint alacsony munkaintenzitású háztartás tagjának azok számítanak, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korúak együttvéve nem dolgoznak annyit, mint amennyi az adott ország törvényei szerint az összes törvény szerint lehetséges munkaórájuk ötöde – tehát például Magyarországon egy kétkeresős családban heti 16 órát.
Az egyébként közép- és kelet-európai sajátosság, hogy ennyire sokan dolgoznak: Észak-Olaszországon kívül szinte csak Ausztriában, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában jellemző sok régióban is az, hogy 4 százalék alatti az átlag – más országokban legfeljebb egy-egy ilyen régió akad. Az egész EU-ban a Bukarestet és agglomerációját tömörítő régióban a legkisebb az arány (0,7 százalék), ez után jön a listán a salzburgi régió (0,8), valamint Tirol (1,1). A lista másik végén Franciaország két tengerentúli területe, Francia-Guyana és Réunion állnak, a földrajzilag is európai helyek közül 21,2-21,8 százalékkal Campania, a belgiumi Hainaut tartomány és Bréma állnak a legrosszabbul.
Salzburg csak a lista második helyére került, Bukarest megelőzte.
Máté Péter
A magyar gazdaságnak nagyon sok problémája van, de a munkanélküliség pont nem ilyen: a KSH úgy számolt, hogy ugyan 1,9 millió magyar fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, közülük csak 342 ezren élnek alacsony munkaintenzitású háztartásban.
Az nemrég a Magyar Nemzeti Bank is bemutatta, hogy a magyarok közül nem csak sokan dolgoznak, hanem sokat is: nálunk 39,6 óra a heti átlagos munkaidő, míg az EU-átlagban ez csak 37,1 óra. A munka termelékenysége mégis messze elmarad nem csak az unió, hanem a régiónk átlagától is: ha azt nézik, hogy egy óra munkával mennyi GDP-t termelünk, akkor a magyar adat az uniós átlag 70,3 százaléka volt 2023-ban. Ehhez képest Csehországban 80,5 Szlovákiában 77,9 százalék a mutató, csak a lengyelek állnak a régióban nálunk rosszabbul, 64,9 százalékon.
