Mivel több a külföldi árbevétel, mint az export? Hogy lehet, hogy nem azok a vállalatok a legnagyobb magyar foglalkoztatók, amelyeknek a legtöbb alkalmazottjuk van? HVG Top 50 – 2. rész.
A szolgáltatóközpontok tavaly is látványosan növekedtek.
Vannak még nyitott kérdések, de abban egyetértenek a leggazdagabb országok, hogy nem hagyják tovább kibújni a közterhek viselése alól az óriásvállalatokat.
Az elmúlt tíz évben Magyarországon is egyre több és egyre kisebb cégek nyitnak az automatizált gyártás felé, a legkülönbözőbb iparágakban. De mire kell ügyelni robotválasztás előtt? Honnan tudom, hogy készen áll a cégem a robotokra? Milyen robotok vannak egyáltalán, és mit tudnak? És főleg, mi az a kobot?
Egyre többen megtapasztaljuk, mennyivel kényelmesebb online, akár egy fotelben, laptoppal az ölünkben intézni a vásárlásainkat. Nincs ez másként a vállalatokkal sem, a beszerzés digitalizálása számukra is kézzelfogható előnyökkel járhat, a járványhelyzet pedig csak még jobban ráerősített ennek szükségességére.
Közöttük is van azonban, aki inkább a megelőzésre fekteti a hangsúlyt.
Hat százalékkal csökkentették a létszámot a hazai tőzsdei cégek a koronavírus első hulláma idején, miközben 3 százalékkal emelkedtek a bérköltségek az állami támogatások ellenére.
Míg a közepes és mikrovállalatok körében stagnálás, vagy még több elbocsátás várható, addig a nagyok 5 százalékkal növelhetik a létszámot az idei utolsó negyedévben.
A környékbeli üzemek járnak jól.
Az amerikai-magyar üzletember a szoftvercégből technológiai szolgáltatóvá fejlődő Microsofthoz igazolt 16 évnyi Telekom után, így nemcsak a hazai tech-ipar egyik vezérévé vált, de segíthet is a magyar cégeknek átlendülni a digitalizáció nehézségein. Interjúnkból többek közt kiderül, miben hasonlít a felhőben tárolt adat a csapvízhez, és miért nem kell félni a mesterséges intelligenciától.
71 magyar vállalat van az 500 legnagyobb kelet-közép-európai közt, de jelentős részük külföldi multi magyar lánya vagy állami cég. Ehhez képest a lengyel vállalatok már ott vannak minden magyar plázában, lengyel légitársasággal repülünk a tengerentúlra, és cseh mobilcéggel hívjuk fel egymást.
Zömmel a külföldi tulajdonúakat.
A címben szereplő kérdést tettük fel azoknak a főként külföldi tulajdonú vállalatoknak, amelyekkel stratégiai együttműködési megállapodást kötött az állam. Cikkünkből kiderül, hogy van-e ennek az egésznek értelme.
A szociális hozzájárulási adó – korábbi nevén munkáltatói járulék – csökkentése után a vállalatok összességében több szociális hozzájárulási adót fizetnek. Minél kisebb a teherviselő képességük, annál többet – mutatjuk, hogy miért.
A kilábalás elég sokáig tartott és gyakorlatilag a külföldön történteknek köszönhető – egyebek között ez is kiderül a HVG friss toplistájából.
Ha az amerikai történelem egyik legkülönösebb jelöltjéből elnök lesz, az egész világgazdaságnak negatív következményekkel kell számolnia. Erre a következtetésre jut tanulmányában Paul Broholm, a holland Theodoor Gilissen bank beruházási igazgatója.
Folyamatosan csökken az egy cégre jutó banki kapcsolatok száma Magyarországon, márpedig egy növekedő gazdaságban ennek éppen fordítva kellene lenni.
Magyarországon uniós összehasonlításban is rendkívül magas a gazdaság külföldi társaságoktól való függése, emellett gyenge a magyar vállalatok termelékenysége.
Nincs Magyarországon lobbitörvény, ma csak ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lehet lobbizni hazánkban, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön: melyik megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP-páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában a Transparency International szerint. A stratégiai megállapodások rendszere emellett ugyan nem ördögtől való, de a gyakorlat szerint a dokumentumok semmire sem kötelezik a feleket. A civil szervezet leginkább azt kifogásolja, hogy teljesen átláthatatlan, melyik céggel milyen megfontolások alapján szerződik a kormány.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciókkal az Európai Unió komoly károkat okozna magának, ugyanis az oroszok a nyugati cégek ottani érdekeltségeinek elkobzásával ijesztgetnek. A két blokk közötti kereskedelem komoly méreteket ölt, az Egyesült Államok ugyanakkor könnyebben szavazhat meg szankciókat az oroszok ellen, mivel nekik kisebb a kitettségük. Kinek ártana igazán egy eldurvuló EU-Oroszország viszony? Lehet, hogy nem tudnak majd Bécsbe kell az oroszoknak menni luxustáskáért?
