Az ukrán euroatlanti integrációs program megvalósításának segítését kérte Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet a Benkő Tibor magyar védelmi miniszterrel folytatott tárgyaláson.
Jaltáért, a vasfüggönyért! - egyszerre volt történelmi elégtétel és elismerés hazánk NATO-csatlakozása Áder János szerint.
Minderről a NATO-csatlakozás húszéves évfordulóján beszélt Lengyelországban.
A lengyel fővárosban ünneplik a NATO-csatlakozás 20. évfordulóját a V4-ek kormányfői.
Növeli jelenlétét a NATO a Fekete-tengeren, és ezzel jelezni akarja, nem hagyja szó nélkül, hogy Oroszország jelentősen megerősítette a térségben, elsősorban az Ukrajnától elcsatol Krímben lévő egységeit. A NATO céljainak elérését akadályozhatja egy nyolcvan éve aláírt egyezmény.
Lengyelországból mennek át Romániába, a Krím-félsziget elcsatolása óta emelték meg a NATO-tagok védelmi készültségét a térségben.
A NATO-szövetségesek azt kérik Ukrajnától, hogy teljes egészében fogadja el a Velencei Bizottság ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos javaslatait – ezt Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese mondta budapesti tárgyalásain. A Velencei Bizottság egyebek mellett azt javasolta, hogy Kijev halassza el a 2017-ben elfogadott, s a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő törvény életbe léptetését, és vonja ki a szabályozás alól a magániskolákat.
A NATO-főtitkárhelyettesével tárgyalt Szijjártó Péter, a magyar miniszter az emelkedő magyar védelmi költségekről és a kárpátaljai magyarok jogairól beszélt, Rose Gottemoeller pedig arról, Oroszország miatt kaotikus és kiszámíthatatlan a biztonsági helyzet Európában.
Súlyos belpolitikai és gazdasági válsággal küszködik az Európa legszegényebb államaként számon tartott Moldova, ahol a vasárnapi választáson az EU- és a Moszkva-párti erők csapnak össze.
Pedig a szavak szintjén a kormányfő bárki ellen megvédi az országot.
Inkább rendreutasító, mint udvarias listát közölt az amerikai Külügyminisztérium Mike Pompeo magyarországi látogatásának napján. Volt pár, a kormány szempontjából akár fenyegetőnek is tűnhető tétel.
Gyors változások jönnek az után, hogy Macedóniából Észak-Makedónia lett. Az ország még idén csatlakozhat a NATO-hoz, és közelebb kerülhet az EU-hoz.
A névvita lezárultával Macedónia és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamai szerdán aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a leendő Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
Trump elnök követelte a többi NATO-tagországot, hogy emeljenek a szövetségi hozzájárulásuk mértékén, és ennek meg is volt a hatása, mondta el a Fox Newsnak Jan Stoltenberg NATO-főtitkár.
A magyar miniszterelnök megelőlegezte a balkáni ország névváltoztatását, pedig az még messze nem végleges.
Ha az LMP nem jelöl új tagot, akkor megszűnhet a képviselete a nemzetközi szervezetnél.
A NATO-t is megosztja az a pénteken elfogadott törvény, melynek értelmében fokozatosan hadsereggé alakítják át az egy évtizeddel függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartomány, Koszovó kis létszámú fegyveres erejét. Az USA és Nagy-Britannia támogatja a döntést, a többi tagállam sajnálkozik és attól tart, még nagyobb lesz a feszültség a Balkánon.
Kis-Benedek József szerint a NATO lépni fog Oroszország ellen.
A NATO külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy Oroszország megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben.
