A vasfüggöny leomlása után 30 évvel a GLOBSEC kutatóintézet hét, közép-kelet-európai uniós tagállamban végzett felmérést nemzetközi szervezetekről, civilekről és szuperhatalmakról.

A Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát és Ausztriát vizsgáló márciusi kutatás alapján általánosan elmondható, hogy bár az államok egy részében erősek az euroszkeptikusok, és az emberek gyakran érzik úgy, hogy a közösséget néhány nagy tagállam irányítja, így a saját képviselőiknek nincsen beleszólásuk a fontos kérdések alakulásába, az Európai Unió támogatottsága növekszik a régióban. Hasonló a helyzet a médiával és a civil szervezetekkel is: a megkérdezettek többsége szerint ezek működése elengedhetetlen egy egészséges demokráciához.

A régió hiába nem tartja magát Nyugat-Európa szerves részének, mégis alapvetően pozitív az EU kapcsán. A visegrádi országokban például többségben vannak azok, akik szerint a térségnek a Nyugat és a Kelet közti hídként kellene funkcionálnia, ezzel megragadva a legtöbb lehetőséget mindkét oldalról és valamelyest függetlenül részt véve a nemzetközi politikában. A korábbi keleti blokk országai emiatt nagyban eltérnek Ausztriától, ahol sokkal jobban azonosulnak az EU értékeivel és tartják magukat a Nyugat részének.

Bár a kulturális, történelmi és földrajzi különbségek okoznak némi távolságot a Nyugat és a Kelet között, a vizsgált államokban tíz ember közül nyolc az EU mellett szavazna, ha a 2016-os Brexit-népszavazáshoz hasonló választásra kerülne sor. A térségben nem jellemző elégedetlenség a NATO-val kapcsolatban, illetve nem számottevő a megkérdezettek szerint a térségben Kína vagy az Egyesült Államok, de még Oroszország befolyása sem.

A magyarországi adatok azt mutatják, hogy hiába a gyűlöletkampányok, az Európai Unió támogatottsága magasabb, mint valaha volt: 83 százalékos. A megkérdezettek 56 százaléka nem tartja az EU politikáját elnyomó jellegűnek, sőt, 60 százalék úgy érzi, Magyarországnak van döntéshozó hatalma az unión belül is.

Meglepően nagy, 84 százalék azoknak az aránya, akik úgy érzik, szükség van civil szervezetekre; ugyanilyen hányad szerint pedig elengedhetetlen a média ellenőrző szerepe is a demokráciában. Mindezek ellenére a megkérdezettek magyaroknak csupán 38 százaléka érzi úgy, hogy az országában vallott értékek összhangban vannak az uniós értékekkel.