Nincs változás Szaúd-Arábia olajpolitikájában – hangsúlyozta hétfőn Abdulaziz bin Szalman herceg, akit édesapja nemrég nevezett ki az energiaminisztérium élére. Ez ugyanakkor kevés, számos hatás éri manapság az olajkitermelőket, így kifejezetten bizonytalan időszak elé nézünk.
Jelentősen, a kilengéseket nem számítva úgy 3 százalékkal ugrott meg a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára, ami már közelíti a 74 amerikai dollárt. Az áremelkedés mögött az a bejelentés áll, hogy az Egyesült Államok megszünteti a szankciómentességet azokkal az országokkal szemben, amelyek Irántól vásárolnak kőolajat.
Katar 20 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban. Ezzel az exkluzív információval örvendeztette meg a Reuters hírügynökség tudósítóját a sejk olajminisztere. Szaad al.Kaabi elmondta, hogy az OPEC elhagyása után immár nem kell tartaniuk attól, hogy szankciók hatálya alá esnek az USA-ban.
Legkevesebb 1 millió hordó olajjal kell csökkenteni a termelést, ha stabil világpiacot akarunk – nyilatkozta Szaúd-Arábia olajminisztere Katowiczében, ahol részt vett az ENSZ klíma-világkonferenciáján.
Az USA, Oroszország és Szaúd-Arábia több olajat termel, mint az OPEC 15 tagja együttvéve, vagyis Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman kezében van a világ legfontosabb energiapiaca. Ha hárman egyetértenek, akkor mindenkit le tudnak nyomni, de mi van akkor, ha nem?
500 ezer hordó olajjal csökkenti olajkitermelését a világ legnagyobb exportőre, amelyet az aggaszt, hogy a Brent típusú nyersolaj ára 70 dollár alá csökkent a hétvégén. Alig jelentette be Kalid al Falih szaúdi energiaminiszter a kitermelés csökkentését, az ár ismét 70 dollár fölé emelkedett- jelentette a Reuters hírügynökség.
A nyersolaj ára hozhat drágulást, Magyarországon ennek különösen nagy hatása van.
Ha a Nyugat szakítana Szaúd-Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak.
Nincs üzleti kapcsolatom Szaúd-Arábiával – sietett a Twitteren tudatni a világgal Donald Trump, akit az ellenzéki sajtó azzal gyanúsít, azért oly elnéző a sivatagi királysággal, mert ehhez komoly anyagi érdekei fűződnek.
Nem teljesítette a második negyedévben a hozamvárakozásokat a világ legnagyobb szuverén alapja, a norvég Állami Nyugdíjalap. Jó hír viszont, hogy az olajárak emelkedésének köszönhetően Oslo már nem csapolja meg a felhalmozott vagyont.
Az Irán elleni amerikai büntetőintézkedések miatt szűkül a világpiaci kínálat.
Szaúd-Arábia is ismerkedik a költségvetési megszorításokkal, amelyek szokatlan, korábban elképzelhetetlen változásokat indítottak el a munkaerőpiacon.
A globális olajkitermelés napi egymillió hordós emeléséről határoztak a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai Bécsben.
Mohamed bin Szalman trónörökös fesztelenül beszélgetett a díszpáholyban Putyin elnökkel, miközben az oroszok szétzúzták Szaúd-Arábia válogatottjának reményeit a futball-világbajnokságon. Nemcsak diplomáciai udvariasságból mosolygott a sivatagi királyság tényleges vezetője, hanem azért, mert sikerült létrehoznia az amerikai-orosz-szaúdi szövetséget, amely meghatározhatja a jövőt – és nemcsak az olajpiacon.
Annyira különböznek az olajtermelők érdekei, hogy valószínűleg csak nagy viták árán tudnak majd megegyezni.
Donald Trump döntései miatt nőtt a nyersanyag ára, most az OPEC közbelépett.
2014 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az északi-tengeri Brent nyersolaj ára kedden az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. Röviddel 18 óra után a hordónkénti ára napon belüli csúcson, 80,38 dolláron állt.
Három és fél éves csúcsra ugrott a tőzsdéken az olajár, miután az amerikai elnök bejelentette, hogy felmondja az iráni atomalkut és visszaállítja a szankciókat Teherán ellen.
Már most is érdemes figyelni az árakra, mert a kutak árai között literenként akár 70-80 forint különbség is lehet.
