Ki indította és miért a váratlan légicsapást? Egyelőre e kérdés körül keringenek a politikusok és elemzők, de az igazi tét az, hogy kirobbanthat-e háborút vagy elindíthat-e drasztikus olajáremelkedést és ezzel egy komoly gazdasági átrendeződést a lezajlott súlyos incidens.
Az olajlétesítmények, a globális olajellátás biztonsága, végső soron a világgazdaság komoly sérülékenységét mutatta a szombati légitámadás, mely során Szaúd-Arábia két jelentős szénhidrogénipari telepét, a Huraisz mezőt és az Abkaik kőolaj-feldolgozó üzemet 19 helyen találat érte. A nyersolaj jegyzése rögvest majd húsz százalékkal emelkedett, a legnagyobb mértékben azóta, hogy Irak 1990 augusztusában lerohanta Kuvaitot.
Az olajellátásra mindez azért hathat igen kedvezőtlenül, mert lényegében a világon csak Szaúd-Arábiának van napi pár millió hordós szabad termelési kapacitása, amellyel a kőolajpiacot valamennyire szabályozni lehet. Az, hogy nem rendült meg igazán a piac, annak köszönhető, hogy részben olajbőség van, és Rijad megígérte, hogy ha kell, hozzányúl stratégiai tartalékaihoz – ezt egyébként az USA is bejelentette.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
