Szaúd-Arábiának 73 dolláros olajár kell ahhoz, hogy a jövő évi költségvetése egyensúlyban legyen – számolta ki a Nemzetközi Valutaalap, vagyis Mohamed bin Szalman hercegnek ilyen magas ár kellene, miközben Donald Trump alacsonyabbat akar. Ezért meg is dorgálta Szaúd-Arábiát, mert félmillió hordóval csökkentette a napi kitermelést, hogy megakadályozza az árak csökkenését. Ráadásul itt van az Isztambulban meggyilkolt ellenzéki újságíró ügye, mellyel kapcsolatban a CIA egyértelműen Mohamed bin Szalman herceget gyanúsítja. Trump szerint ez elsietett nyilatkozat, de mindenképp remek alkalom arra, hogy nyomást gyakoroljanak Szaúd-Arábiára, ha netán túlságosan is önállóan kívánna dönteni.

Korábban ugyanis Mohamed bin Szalman egyik bizalmasa azzal fenyegette meg Amerikát: ha nagyon firtatják az Isztambulban meggyilkolt újságíró ügyét, akkor átállnak Oroszország oldalára. Még katonai támaszpontot is adnának az oroszoknak abban a stratégiai fontosságú országban, amelynek jövőjéről még Roosevelt elnök és Szaúd király kötött "örök barátsági szerződést" 1944-ben. Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman herceg egymás tenyeréből ettek a futball-világbajnokság díszpáholyában, miközben az oroszok feltörölték a padlót a lelkes szaúdi válogatottal. Az oroszok részt vettek a sivatagi Davos találkozón, melyet az amerikaiak és az európaiak nagy része bojkottált az isztambuli gyilkosság miatt.

Ki nevet és ki sír, ha az olaj ára tartósan csökken a világpiacon?

Az „olaj blues” tartósnak ígérkezik, mert lassul a világgazdaság – írják a Bloomberg elemzői New Yorkból. A fogyasztók jól járnak, a termelők szívhatják a fogukat. A világ legnagyobb olajexportőre viszont az olajra alapozza modernizációs terveit. Szaúd-Arábia 7,53 millió hordó olajat exportál naponta. Egyáltalán nem mindegy neki, hogy mennyiért. Mohamed bin Szalman herceg arra jött rá: az olaj előbb-utóbb elfogy, és akkor mi lesz a sivatagi királyságból, amely ebből él már évtizedek óta? Ezért diverzifikálni szeretnék az ország gazdaságát, hogy az ne kizárólag az olajtól függjön. De ez egyelőre csak a trónörökös víziója, jelenleg az olaj árától függ minden. Ezért is csökkentette – ha minimálisan is – a kitermelést Szaúd-Arábia.

Oroszország és Szaúd-Arábia másképp ítéli meg a helyzetet 

Erre az Rt.com és a párizsi Le Figaro szakértője hívta fel a figyelmet mondván, az oroszok a bevételt tartják a legfontosabbnak. Mit jelent ez? A rászorulóknak Igor Szecsin, a Rosznyefty főnöke magyarázta el Szingapúrban: „ha csökken az olaj ára, akkor növeljük a piaci részesedést. Nekünk minden olajár megfelel” – hangsúlyozta az orosz olajoligarcha, aki Putyinhoz hasonlóan a KGB-ben szerezte meg szakképzettségét. Még egy érdekes dolgot fejtegetett Igor Szecsin: véget kell vetni a kézi irányításnak. Határidőt is adott erre. Szerinte március végéig kellene kidolgozni egy olyan világosan áttekinthető rendszert, amely hatékonyan szabályozná az olaj világpiaci áramlását. Jelenleg ugyanis a kézi irányítás áttekinthetetlenné teszi a piacot. Különösen így van ez az után, hogy életbe léptek a szankciók Irán ellen.

Rouhani elnök 150 dolláros olajárral fenyegette meg Amerikát és a világot 

Legalábbis erről számolt be a Bloomberg hírügynökség, mely szerint az olajár csökkenése Irán és Venezuela számára tragikus következményekkel járhat. Irán a világ harmadik legnagyobb olajexportőre volt a szankciókat megelőző időben. 1,76 millió hordó volt az exportja – eddig. A szankciók után minden vásárlónak kétszer is meg kell gondolnia, vesz-e olyan olajat, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak. Az USA ugyanis büntetheti a vásárlókat is! Például Kínát, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója.

Kína, a világ legnagyobb olajimportőre mindenképp nyer az ár csökkenésével 

A Bloomberg szerint egyértelmű, hogy Kína, melynek importja napi 9,9 millió hordó, sokat profitálhat az olajár tartós gyengélkedéséből. Különösen most, hogy lassul a gazdasági növekedés a Mennyei Birodalomban. Egy rezsicsökkentés komoly lökést adhat a világ második legerősebb gazdaságának. Pekingtől most segítséget kért Venezuela, mely már az olajár csökkenése előtt is tragikus helyzetben volt. Venezuela 1,19 millió hordó olajat exportál naponta, és a bevételeinek 95%-át ez teszi ki. Közben pedig gyakori az áramszünet Caracasban, ahol permanens gyógyszer és áruhiány uralkodik. A kínaiak ígértek segítséget, de ez aligha vigasz Venezuela népének, amely tömegesen menekül külföldre a populista paradicsomból.

Tartós lesz a lejtmenet

Ezt jósolja a Bloomberg New Yorkból. A világon nagyon sok állam szeretne élni az olajból miközben a globális gazdaság lassul, vagyis csökken a kereslet. A vásárlók piaca alakul ki, ők pedig lefelé szorítják az árakat. A fogyasztóknak ez jó hír, hiszen egy rezsicsökkentés a gazdag Európában vagy Észak-Amerikában sem jön rosszul, de Indiában vagy Törökországban egyenesen életmentő lehet – írják a Bloomberg elemzői, akik hosszú összeállításban vizsgálták meg: ki nevet és ki sír, ha az olaj ára tartósan csökken a világpiacon? (via Bloomberg, Le Monde, Rt.com)