Az OPEC a 2008-as világválság óta nem látott olajkitermelés-csökkentést akar, de erre Oroszországnak még áldását kell adni. A koronavírus-járvány miatt ugyanis visszaesett a kereslet, emiatt pedig zuhannak az árak.
Az OPEC országainak hosszabb távon gondot okozhat a csökkenő kínai kereslet.
Vuhan a kínai ipar egyik legfontosabb központja, így a koronavírus miatti zárlat, a turizmus és a fogyasztás visszaesése komoly gazdasági következményekkel jár. Ráadásul, mivel Kína az egész világgazdaság egyik legfontosabb motorja, a járvány hatásai is nemzetköziek lesznek. A veszély elmúltával viszont gyors talpra állás várható. Az viszont egyelőre megjósolhatatlan, hogy meddig húzódik el a krízis.
A palládium ára történelmi rekordot döntött, az olaj május óta nem volt ennyire drága.
Mintegy három százalékkal drágult a kőolaj a péntek reggeli kereskedésben a feszültté vált közel-keleti helyzet miatt, amely veszélybe sodorhatja a térségből származó biztonságos kőolajexportot.
Ki indította és miért a váratlan légicsapást? Egyelőre e kérdés körül keringenek a politikusok és elemzők, de az igazi tét az, hogy kirobbanthat-e háborút vagy elindíthat-e drasztikus olajáremelkedést és ezzel egy komoly gazdasági átrendeződést a lezajlott súlyos incidens.
1991, vagyis az Öbölháború óta nem látott mértékben ugrott meg az olaj ára a szaúdi olajlétesítmények elleni hétvégi dróntámadást követően. Donald Trump amerikai elnök üzenetéből pedig az látszik: ez messze nem a krízishelyzet vége.
Nincs változás Szaúd-Arábia olajpolitikájában – hangsúlyozta hétfőn Abdulaziz bin Szalman herceg, akit édesapja nemrég nevezett ki az energiaminisztérium élére. Ez ugyanakkor kevés, számos hatás éri manapság az olajkitermelőket, így kifejezetten bizonytalan időszak elé nézünk.
Jelentősen, a kilengéseket nem számítva úgy 3 százalékkal ugrott meg a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára, ami már közelíti a 74 amerikai dollárt. Az áremelkedés mögött az a bejelentés áll, hogy az Egyesült Államok megszünteti a szankciómentességet azokkal az országokkal szemben, amelyek Irántól vásárolnak kőolajat.
Katar 20 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban. Ezzel az exkluzív információval örvendeztette meg a Reuters hírügynökség tudósítóját a sejk olajminisztere. Szaad al.Kaabi elmondta, hogy az OPEC elhagyása után immár nem kell tartaniuk attól, hogy szankciók hatálya alá esnek az USA-ban.
Legkevesebb 1 millió hordó olajjal kell csökkenteni a termelést, ha stabil világpiacot akarunk – nyilatkozta Szaúd-Arábia olajminisztere Katowiczében, ahol részt vett az ENSZ klíma-világkonferenciáján.
Az USA, Oroszország és Szaúd-Arábia több olajat termel, mint az OPEC 15 tagja együttvéve, vagyis Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman kezében van a világ legfontosabb energiapiaca. Ha hárman egyetértenek, akkor mindenkit le tudnak nyomni, de mi van akkor, ha nem?
500 ezer hordó olajjal csökkenti olajkitermelését a világ legnagyobb exportőre, amelyet az aggaszt, hogy a Brent típusú nyersolaj ára 70 dollár alá csökkent a hétvégén. Alig jelentette be Kalid al Falih szaúdi energiaminiszter a kitermelés csökkentését, az ár ismét 70 dollár fölé emelkedett- jelentette a Reuters hírügynökség.
A nyersolaj ára hozhat drágulást, Magyarországon ennek különösen nagy hatása van.
Ha a Nyugat szakítana Szaúd-Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak.
Nincs üzleti kapcsolatom Szaúd-Arábiával – sietett a Twitteren tudatni a világgal Donald Trump, akit az ellenzéki sajtó azzal gyanúsít, azért oly elnéző a sivatagi királysággal, mert ehhez komoly anyagi érdekei fűződnek.
Nem teljesítette a második negyedévben a hozamvárakozásokat a világ legnagyobb szuverén alapja, a norvég Állami Nyugdíjalap. Jó hír viszont, hogy az olajárak emelkedésének köszönhetően Oslo már nem csapolja meg a felhalmozott vagyont.
Az Irán elleni amerikai büntetőintézkedések miatt szűkül a világpiaci kínálat.
