Mennyire és mennyiért szereti Trump Szaúd-Arábiát?

Mike Pompeo külügyminiszter Rijádban találkozott mind Szalman királlyal, mind pedig a trónörökössel, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölette az őt bíráló újságírót Isztambulban, Szaúd-Arábia konzulátusán. Mindketten biztosították az amerikai diplomácia vezetőjét: semmit sem tudnak az ügyről. Trump elnök sietett hinni nekik. Holott a Washington Post megírta, a törökök tájékoztatták a CIA-t arról, hogy bizonyítékaik vannak arra: egy szaúdi kommandó végzett a kritikus újságíróval a konzulátuson Isztanbulban. A New York Times azt is megírta: a 15 főnyi szaúdi kommandóban ott volt Mohamed bin Szalman trónörökös bizalmi embere: Maher Abdulaziz Mutreb is.

For the record, I have no financial interests in Saudi Arabia (or Russia, for that matter). Any suggestion that I have is just more FAKE NEWS (of which there is plenty)!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. október 16.

Miért ilyen elnéző Donald Trump?

Ennek szentelt hosszú elemző cikket a Haaretz című izraeli baloldali lap. Ebből kiderül, hogy Trump meglehetősen ökonomikusan bánt az igazsággal, amikor arról írt, hogy nincsen pénzügyi kapcsolata Szaúd-Arábiával. Íme a tények: Trump, az USA egyik legjelentősebb építési vállalkozója a csőd szélén állt 1991-ben, amikor megérkezett a mentőangyal Alvalid bin Talal szaúdi herceg személyében (Sokáig ő volt a sivatagi királyság leggazdagabb embere, de azután eltöltött néhány kellemes napot a Ritz szállóban Rijádban, ahonnan csak azután engedte szabadon a trónörökös, hogy megvált néhány milliárd dollártól. Viszont Mohamed bin Szalman herceg immár a királyság leggazdagabb embere – csaknem 1000 milliárd dollárral.)  A szaúdi herceg megvette Trump jachtját, a Princesst – 20 millió dollárért, vagyis olcsóbban, mint ahogy azt maga Trump korábban megvette. Utána viszont a nagyvonalú herceg befektetett 325 millió dollárt Trump Plaza Hoteljébe, mely jelentős veszteséggel küzdött. De ez csak a kezdet volt.

Szeretem a szaúdiakat!

Ezt deklarálta az Egyesült Államok elnöke, amikor bejelentette 2015-ben, hogy indul az elnökválasztáson. A bejelentés a Trump-toronyban történt New Yorkban. A Trump-torony egész 45. emeletét megvette Szaúd-Arábia királyi családja. 40-50 millió dollárért vesznek nálam lakosztályokat a szaúdiak, hát hogyne szeretném őket – mondta az elnökválasztási kampány során – emlékeztet most az izraeli Haaretz. A szaúdiak öntik a pénzt Trump zsebébe – nyilatkozta a közélet etikai tisztaságát felügyelő hivatal exelnöke az izraeli lapnak. Walter Shaub nyíltan utalt arra, hogy a szaúdiak – az oroszokhoz hasonlóan – felfuttatták Trumpot, hogy aztán stratégiai szövetséget kössenek vele, ha a Fehér Házba kerül. Amint oda jutott, Trump sietett meghirdetni egy 200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési programot az USA lerobbant út- és vasúti hálózatának felújítására. Egyik fő kampánytámogatója, a Blackstone befektetési alap főnöke, Stephen Schwarzman gyorsan infrastruktúrafejlesztési alapot hozott létre. Szaúd-Arábia azonnal jelentkezett: csekély 20 milliárd dollárt helyezett el az alapban – írja a Haaretz.

Nem csoda, hogy Trump első elnöki útja Szaúd-Arábiába vezetett

Az USA elnöke eljárta a kardtáncot a szaúdi királyi család tagjaival, és kötött egy 110 milliárd dolláros fegyverüzletet. Aztán kiderült, ez csak egy része egy nagyobb, 350 milliárdos csomagnak, melynek célja Szaúd-Arábia fellendítése. Ez a trónörökös, Mohamed bin Szalman kedvenc programja.

Szimbiózis az USA és Szaúd-Arábia között 

Ez két fiatalember terve: az egyik Mohamed bin Szalman trónörökös, aki még mindig csak 33 éves. A másik Trump veje, a 36 éves Jared Kushner, aki ortodox zsidó családból származik. Ősei a holokauszt elől menekültek el Lengyelországból. A két vállalkozó szellemű fiatal nem követett járatlan utat: korábban a két elnököt is felmutató Bush család épített ki ugyanilyen szoros kapcsolatot Szaúd király leszármazottaival. Akkor az olaj volt a kulcsszó, most a diverzifikáció.

Szaúd-Arábia több mint 40 milliárd dollárt fektetett be a Szilícium-völgyben, Kaliforniában, ahol a huszonegyedik század technikája készül. Most nagy a zavar az informatikai cégeknél, mert a pénz az persze jól jön, de hát a kéz, amelyik adja, mintha kissé véres lenne. Elmenjenek-e a nagy konferenciára, melyet Szaúd-Arábia trónörököse hívott össze, és amelyet a világsajtó Sivatagi Davosnak keresztelt el? A New York Times indította el a nagy lemondási hullámot miután egyértelműen kiderült: a szaúdi ellenzéki újságírót megölték hazája konzulátusán Isztanbulban. Aztán szép sorjában a média követte a New York Times példáját egészen a japán Nikkei-ig. A Világbank elnöke is hirtelen rádöbbent: akkor épp nem ér rá! Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter még ráér. Kérdés, hogy meddig.

Megengedheti-e Trump a szakítást Szaúd-Arábiával?

A trónörökös bizalmasa nyíltan megfenyegette Amerikát: ha szankciókat alkalmaz, akkor Szaúd-Arábia nem marad tétlen. Turki Aldakhil, az Al Arabija kormánypárti televízió főnöke megüzente, kilépnek az amerikai-izraeli szövetségből és átállnak Oroszország és Irán oldalára, ha Trump keménykedik. Putyin még katonai támaszpontot is kaphat Szaúd-Arábiában, arról nem is szólva, hogy egy táborba kerülne a világ három legnagyobb olajtermelője: Szaúd-Arábia, Oroszország és Irán. Nem beszélve a legnagyobb vásárlóról, Kínáról. Trump játéktere tehát elég szűk, de Szaúd-Arábia trónörököse sem üldögélhet nyugodtan, mert tudja: Amerikának fontos a szaúdi szövetség, de az ő személye nem pótolhatatlan. A szaúdi királyi háznak több mint 4000 hercege van. (Via Haaretz, Washington Post, New York Times)