Tetszett a cikk?

Nem teljesítette a második negyedévben a hozamvárakozásokat a világ legnagyobb szuverén alapja, a norvég Állami Nyugdíjalap. Jó hír viszont, hogy az olajárak emelkedésének köszönhetően Oslo már nem csapolja meg a felhalmozott vagyont.

Lenyűgöző látványt nyújt az olaj- és gázjövedelmekből, valamint a korábbi években beruházott pénzekből összeálló norvég Állami Nyugdíjalap honlapja. Az oldalon valós időben követhető nyomon, miként változik az alap piaci értéke: ahogy emelkednek vagy csökkennek a részvényárak, úgy nő, illetve zsugorodik percenként néhány százmillió koronával (1 korona = 33 forint) a képernyőn látható szám.

Az 1990-ben létrehozott alapba 1996 óta ömlik a pénz, ahol az olaj utáni korszakra már több mint ezermilliárd dollárnyi vagyon gyűlt össze. A pénz 45 százaléka az olajbevételekből, a többi a befektetések hozamából származik. Utóbbi a második negyedévben – két év után először – 0,2 százalékponttal a pénzügyminisztérium által meghatározott szint alatt maradt: a részvények 2,7 százalékos hozamot termeltek, míg a fix hozamú befektetések (kötvények, kincstárjegyek) nem hoztak nyereséget. Az alapkezelők szerint a vártnál rosszabb eredmény nem véletlen és nem egyedi fejlemény, annak oka elsősorban a bizonytalanság növekedése és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó tényezők megjelenése.

Az USA, Kína és Európa közötti esetleges kereskedelmi háború kitörésének a veszélye az egyik fő oka annak, hogy Oslóban ismét fellángolt a vita arról, miben fialtassa a pénzt a 72 országban több mint kilencezer vállalatban jelen lévő szervezet. Míg az alap vezetősége tavaly ősszel azt javasolta, vonják vissza a befektetéseket az olajipari vállalatokból, augusztus közepén a kormány által kinevezett bizottság már az olaj- és gázipari részvények megtartását szorgalmazta.

A norvég alapnak Magyarországon tíz befektetése van, nyolcféle magyar értékpapírt, és két ingatlan kezelnek a skandinávok.  Az értékpapírokban 53 milió dollárt, az egyéb befektetésekekben pedig 43 milliót tart az alap.

A vita egyébként nem a környezetvédelemről vagy a fenntarthatóság elveinek támogatásáról szól. Hanem arról, hogy a szakemberek egy része szerint csökkenteni kellene az alap olajipari kitettségét, mert hosszabb távon esni fog a szénhidrogének ára, és ezzel az érintett cégek részvényárfolyama is. A bizottság úgy véli azonban, ha bekövetkezik az árzuhanás, a norvég állam olajbevételei amúgy is olyan mértékben fognak zsugorodni, hogy ha most megszabadulnának az Exxon Mobil vagy a Shell részvényeitől, akkor is csak legfeljebb egy százalékkal mérsékelnék a jövőbeni veszteségeket. A kormány elé kerülő javaslat szerint az olaj- és gázcégek kiebrudalása már csak azért sem túl jó ötlet, mert ezzel szembemennének azzal a régóta érvényes elvvel, hogy a lehető legszélesebb körben kell teríteni a befektetéseket. A kormány várhatóan még az év vége előtt dönt; oslói források szerint az a valószínűbb, hogy ezek a vállalatok kikerülnek a befektetési körből.

A leginkább vállalhatatlannak ítélt cégek már korábban kiestek a befektetési célpontok közül: az alap már nem vesz részvényt dohányipari, illetve a környezetet súlyosan károsító vállalatokban. Sokan egyébként képmutatással vádolják a norvég államot. Miközben ugyanis a legnagyobb nyugat-európai olajtermelőnek számító skandináv ország központi bankjának egy részlege által irányított alap elsősorban a környezetet ugyancsak pusztító szénhidrogének felszínre hozatalából gyűjtötte össze az irdatlan összeget, Oslo nem fektet be szénbányászati cégek papírjaiba.

Nemcsak a befektetésekre érdemes vállalatok köréről folyik vita, hanem arról is, mennyire legyenek kockázatvállalók az invesztíciók. Jelenleg részvényben van a vagyon 66,8 százaléka, míg a maradék fix hozamú papírokra és ingatlanokra jut. Sokak szerint csökkenteni kellene a részvények arányát, még ha ez a hozam további mérséklődését hozná is magával. A nézeteltérések annak ellenére sem enyhülnek, hogy a részvénybefektetési politika sem tűnik túl kockázatosnak. A legtöbb pénzt – 68 milliárd koronát – az Apple-be tette az alap, a további vezető helyeken az Amazon, a Microsoft, a Google-gazda Alphabet, a Royal Dutch Shell, a Nestlé, illetve a Facebook osztozik, utóbbiban 34 milliárd korona termeli a nyereséget.

©

A norvég állam közben a vártnál előbb beszüntette a világ tőzsdei cégeiben átlagosan 1,4 százalékos tulajdoni hányadú alap megcsapolását. A pénzvisszavonás 2016-ban kezdődött, két évvel az után, hogy összeomlott az olajár, s azért ért véget, mert a jelenlegi kurzus az Oslo által korábban jósolt 55 dollár helyett meghaladta a 70 dollárt, ami mozgásteret nyitott. Az utolsó, hatmilliárd koronás kivét januárban volt, és a norvég kormány eredetileg azzal számolt, hogy az idén további 72 milliárd kell majd a költségvetési lyukak betömködésére. Az is segített, hogy a vártnál gyorsabban mérséklődött a 2016-ban csúcsot döntött munkanélküliség, így nőttek az adóbevételek és csökkentek a kiadások. A pénzkivonások ellenére az utóbbi években is tovább nőtt az alapban kezelt pénzösszeg. Míg az állam még a legínségesebb évben is mintegy 100 milliárd koronát vett ki az osztalékokból, kamatokból és bérleti díjakból évente mintegy 200 milliárd folyt be a kasszába.

NÉMETH ANDRÁS

A cikk eredeti verziója a HVG 2018/35. számában jelent meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tucatnyinál is több orosz hadihajó indult a Fekete-tengerre

Tucatnyinál is több orosz hadihajó indult a Fekete-tengerre

Szorgalmasan szedi áldozatait a Nagyvárad téri ideiglenes buszforduló – videó

Szorgalmasan szedi áldozatait a Nagyvárad téri ideiglenes buszforduló – videó

Az egyik legrugalmasabb tanulási forma, mégsem népszerű a szakirányú továbbképzés

Az egyik legrugalmasabb tanulási forma, mégsem népszerű a szakirányú továbbképzés