#pénzügyek






Hol találhatjuk meg a bankszámla díjkimutatásunkat, amiről most mindenki beszél?

A bankszámla díjkimutató, amelyet minden magyar számlatulajdonosnak meg kellett kapnia januárban, összesítve tartalmazza az összes bankszámlához kapcsolódó költséget. Ebből azonnal kiderül, hogy mennyit fizetünk azért, ha például állandóan automatából veszünk fel készpénzt, ha folyószámlahitelt görgetünk magunk előtt, de sokkoló lehet a tranzakciókról érkező SMS üzenetek összköltsége is. Sok olvasó panaszkodott arra, hogy nem találja a díjkimutatást, ezért az alábbiakban nem csak az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük össze, hanem megmutatjuk azt is, hogy az összesítés a bankok netbankjain belül hol található meg.


Offshore regék és mondák 3.: A nemzetközi adózás hálószobájában jártunk

Az offshore vajon mi? – tették fel ezt az intim kérdést a sorozatunk első két része után is. Eddig a legfontosabb adó- és társasági jogi jellemzők, valamint történetiségük alapján vettük számba a vállalkozási típusokat, jóllehet az offshore cégre nem létezik egységes, globális definíció. Az államok viszont igyekeztek a maguk módján kategorizálni az adóparadicsomokban bejegyzett társaságokat. A jogi háttér egyszerre teremt lehetőségeket és bizonytalanságokat.










Hogyan függnek össze a kriptopénzek a fenntarthatósággal?

A bitcoin elképesztő drágulásáról, majd drasztikus értékvesztéséről szóló híreknek köszönhetően a legtöbb ember már hallott a kriptopénzek és egyéb kriptoeszközök világáról. A Bitcoin és társai szerepéről és jövőjéről megoszlanak a vélemények, ahogy arról is, baj-e, hogy ilyen sok energiát emészt fel a bányászatuk.



Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát

Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?


Hol volt már a 3,60-as kenyér! 35 éve így élt együtt az ország az elszabaduló drágulással

Miként próbálják kivédeni a háztartások az 1980-as évek áremelkedéseit, amelyek azzal kezdődtek, hogy 1979-ben 5,40 lett a 3,60-as kenyér ára? Ezt kísérelte meg felderíteni az Országos Piackutató Intézet 1984 nyarán végzett vizsgálata. A kutatás eredményeit akkor a HVG közölte, ezek alapján mindenki eldöntheti, mennyire hasonlít mostani élete (vagy családjáé) ahhoz, amilyen a Kádár-rendszer utolsó évtizedében volt. Ez történt 35 évvel ezelőtt – időutazás a HVG-vel.