CMS Budapest
CMS Budapest
Tetszett a cikk?

A koronavírus nem csak a gazdaságra, de a gazdaság alapjául szolgáló tranzakciókra jogi szempontból is kihatással van. Egy közelmúltban bevezetett szabályozás szerint az állam jelentősen beleszólhat a külföldi befektetések sorsába. Ám az utóbbi hónapokban nem csak a COVID-19 miatt történtek változások a vállalkozók életében; új kötelezettség is várhat rájuk többek között a saját tranzakcióiknak potenciálisan adóelkerülő struktúraként való bejelentése kapcsán is. Egyes esetekben azonban ezek értelmezése is kérdéseket vethet fel – a válaszokat és megoldásokat a CMS Budapest szakjogászai ismertetik.

Milyen külföldi befektetőkre vonatkozó szabályok vannak?

Olyan cég- és üzletágvásárlások, illetve befektetések esetén, ahol a vevő nem magyar, egyes szektorokban bizonyos feltételek fennállása esetén minisztériumi tudomásulvétel szükséges, ami az ügylet szempontjából gyakorlatilag egy engedélyezési eljárást jelent. Az ún. állandó szabályozást egy 2018-as törvénnyel vezette be a magyar törvényhozás, amely rendszer tehát immár két éve működik. Ám idén májusban a koronavírus miatt Magyarországon bevezettek egy ideiglenes rendszert is először kormányrendelet, majd törvény formájában. A befektetés lehet társasági részesedés vagy bizonyos eszközök megszerzése is; a külföldi befektető eredetileg főszabály szerint csak az Európai Gazdasági Térségen kívüli befektetőket jelentette. Az ez évben bevezetett ideiglenes rendszer, majd a 2018-as törvény legújabb, november végén kihirdetett módosítását követően az új szabályok és a kivételek miatt az érintett szektorokban már szinte minden külföldi befektető esetében vizsgálandó, hogy a tervezett tranzakció bejelentésköteles lesz-e. Az új átmeneti rezsim első körben 2020. december 31-ig lett volna hatályos, de sok más intézkedéssel együtt ennek hatályát is meghosszabbították 2021. június 30-ig.

E két párhuzamos rendszer, melyek némileg különböző szempontok alapján hivatottak ellenőrizni a külföldiek magyarországi befektetéseit, komoly hatással lehet megannyi vállalkozó és cégtulajdonos életére, a tervezett tranzakciókra és így a befektetések és felvásárlások jövőjére.

dr. Kiricsi Anikó
©

„A külföldi befektetések szabályozása egyébként nem egyedülálló Magyarországon, az Európai Unió számos más országa is rendelkezik hasonló korlátozásokról, és a járvány kapcsán tendenciaszerűen máshol is további módosítások, szigorítások is tapasztalhatók” - mondja Kiricsi Anikó, a CMS társasági jogi, tranzakciós csoportjának a vezetője.

 

A régi és az új rezsim: sok párhuzam, sok eltérés

Az átmeneti szabályozás számos ponton eltér az állandótól, és bár több hónapja hatályban van, több kérdés is felmerülhet az alkalmazása során. Míg az állandó rezsim például közvetett tulajdonszerzésre is vonatkozik, az átmeneti szabályok nem, azaz az átmeneti szabályozás nem terjed ki arra az esetre, ha külföldi anyavállalat a közvetlen céltársaság, amelynek magyarországi leányvállalatai vannak. Részben eltérőek az érintett területek és szektorok is. Az állandó rezsim érinti többek között a stratégiainak számító honvédelmi, energia, hírközlési, pénzforgalmi és a legutóbbi módosítása óta a biztosítási szektorokban nyújtott szolgáltatásokat. Az átmeneti rezsim hatósugara szélesebb körű: érintettek számos más szektor között az egészségügy, telekommunikáció, kereskedelem, turizmus, építőipar bizonyos területei is. A szabályozás értelemzésekor és az eljárás során külön figyelmet kell fordítani a magyar céltársaság tevekénységi körére. Az adott szektorok és tevékenységi körökhöz tartozás a gyakorlatban sokszor nem egyértelmű, és ez megnehezíti a tranzakciók során annak eldöntését, hogy alkalmazandó-e valamelyik, esetleg minkét szabályozás.

A két rezsim között eltérő továbbá az engedélyezési eljárás alá eső tranzakciók köre, a társasági részesedésszerzésnél a minisztériumi eljárást kiváltó küszöbértékek, a tranzakció értékének relevanciája és az eljáró minisztériumok is mások. Míg a 2018-as törvény alkalmazása kapcsán a Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal, addig a 2020-as törvény esetén az Innovációs és Technológiai Minisztérium az illetékes.

Egészen 2020. november 29-ig fontos különbségnek számított, hogy a külföldi befektetések kapcsán az állandó szabályozás nem terjedt ki az európai (EU vagy EGK) befektetőkre, ezen befektetőkre csak az új, átmeneti szabályozás egyes elemei vonatkoztak. November 29-én viszont hatályba lépett egy új kormányrendelet, mely az állandó szabályozás tekintetében is külföldinek minősíti ezen európai befektetőket (akikre így kiterjed a bejelentési kötelezettség), igaz csak átmeneti időszakra vonatkozóan, azaz amíg a koronavírus okozta veszélyhelyzet fennáll. A jelen időszakban tehát a világ bármely országából származó külföldi befektető érintett lehet mindkét rezsim tekintetében. Ugyanezen rendelet kibővítette az állandó rezsim vonatkozásában releváns szektorokat is és a biztosítási szektort is hatókörébe vonta.

Vagyis bár alapvetően két hasonló célú szabályozásról, rezsimről beszélünk, ezek mégis több ponton eltérnek. Az egyes rezsimek alkalmazandósága minden esetben alapos elemzést igényel.

Gyakorlati nehézségek

A vonatkozó szabályozások esetében nem minden tekintetben kezdetektől kiforrott rendelkezésekről beszélünk. A 2018-as állandó szabályozásról szóló törvény részletrendelkezéseit egy később megalkotott végrehajtási rendelet tartalmazza, amely törvény most november végén kormányrendelettel módosult átmeneti időre. Az átmeneti szabályozás 2020-ban először kormányrendeletként jelent meg, majd később törvény formájába öntötték és ez utóbbi végrehajtásaként kormányrendeletben határozták meg az érintett szektorokat és tevékenységi köröket. Amint a fentiekből is látható, egy rendkívül komplex szabályozásról beszélünk, amely sok gyakorlati kérdést vet fel. Azonban a szakemberek bíznak abban, hogy a következő hónapokban lefektetésre kerül egy egységes gyakorlat és tisztázódnak bizonyos gyakorlati kérdések is.

Bár a tanácsadó cégek igyekeznek a felmerülő kérdéseiket előzetes állásfoglalás kérésekkel tisztázni az illetékes hatóságoknál, a folyamatot nehezíti, hogy a különböző jogi, gyakorlati vagy eljárásra vonatkozó elvi kérdésekre egyelőre nincsenek teljeskörűen nyilvánosan összegyűjtve a válaszok, holott ez óriási segítség lenne minden érintettnek, bár iránymutatás egyes kérdésekben már létezik.

Minden eddiginél fontosabbak a tanácsadók

A szabályozás és az új rezsim miatt ezért is vált az eddiginél is fontosabbá az, hogy a szakemberek, jogi tanácsadók, ügyvédek és adótanácsadók minden befektetéssel vagy felvásárlással kapcsolatos tranzakciónál jelen legyenek. Hiszen könnyen megeshet, hogy a befektető – akit a bejelentés felelőssége terhel – nincs is tisztában a kötelezettségeivel.

dr. Czeglédi Dóra
©

„Minden esetben előre egyeztetünk ügyfeleinkkel a tranzakciók kezdetekor, illetve a jogi átvilágítás vagy a strukturálás során, hogy vélhetően szükséges lesz-e az állandó vagy az átmeneti szabályozás szerinti eljárás. Ezzel a teendővel a befektetőknek most már kalkulálniuk kell.” – emelte ki Czeglédi Dóra, a CMS társasági jogi és M&A csoportjának szenior ügyvédje.

„Ha a felek aláírták a szükséges tranzakciós dokumentumokat, a befektetőnek 10 napja marad a bejelentésre. Így már korábban, az előkészítő folyamatok részeként célszerű elemezni a tranzakciót, hogy kiderüljön, egyáltalán szükség van-e a bejelentésre, ugyanis viszonylag rövid határidő alatt kell összegyűjteni a különböző, beszolgáltatandó adatot és csatolni minden szükséges dokumentumot (esetleges hivatalos fordítással). Ennek időigényével és költségvonzatával számolni kell. A beszolgáltatandó adatok tekintetében is számos kérdés merülhet fel és mérlegelést igényel az ügyfelek oldalán az üzleti titkok köre” – folytatta Kabács Szilvia, a CMS társasági jogi és M&A csoportjának szenior ügyvédje.

dr. Kabács Szilvia
©

A szakember szerint a szakértők bevonása a tranzakció létrejötte előtt már csak azért is praktikus lehet, mert ebben az esetben a jogászok és az adótanácsadók nem csupán átvizsgálni tudják az ügyleteket, de akár alakítani is olyan irányba, hogy az minél jobban illeszkedjen az új rendelkezésekhez, illetve a felek üzleti céljaihoz. Történhet előzetes reorganizáció, az ügylet restrukturálása például másik vevői entitás bevonása útján, de lehet, hogy egyes esetekben az eszközök megszerzése helyett például egy társaság teljes felvásárlása  vagy épp ennek fordítottja a célszerű.

Túlzott kontroll vagy védelem?

Széles körben nyilvános gyakorlat nélkül jelenleg nehezen prognosztizálható, hogy az illetékes minisztériumok hogyan kezelik a bejelentéseket, milyen arányban fordulnak majd elő olyan ügyletek, amelyek tudomásulvételét megtagadják.

Kircsi Anikó szerint minden bizonnyal az utóbbitól nagy számban nem kell tartani, hasonlóan más hatósági engedélyezésekhez. „Az ügyfeleink tapasztalatunk szerint a külföldi befektetőket érintő szabályokra inkább egy újabb adminisztratív lépésként tekintenek, még ha vannak is azzal kapcsolatban kérdőjelek és tisztázandó részletek. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik a szektor vagy az adott cég stratégiai jellege miatt óvatosabbak, és tartanak tőle, hogy egy tranzakció ezen szabályok miatt nem fog megvalósulni. Ám ez akkor is bekövetkezhet, ha nem történik bejelentés – annak elmaradása ugyanis azzal is járhat, hogy az adott tranzakció nem lesz érvényesnek tekinthető” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Jogos lehet a kérdés, hogy ezen szabályozás miért is fontos a COVID-19 által terhelt gazdasági környezetben, mikor megannyi vállalkozás és cég kerül nehéz helyzetbe, és fennmaradásukhoz sok esetben külföldi befektetőkre van szükség. „A jogpolitikai válasz részben ez lehet, mondta Kircsi Anikó. Magyarország mellett több más külföldi országban is született hasonló szabályozás, amivel az adott ország jogalkotói deklaráltan így szándékoznak megvédeni azon kiemelt szektoraikba tartozó, stratégiailag fontosnak vélhető vállalkozásokat, melyek gazdasági helyzetük miatt kiszolgáltatottá válhatnak és a jogalkotó megítélése szerint nem megfelelő külföldi befolyás alá kerülhetnek”.

DAC 6 bejelentési kötelezettség – Önfeljelentési kötelezettség?

Nem a külföldi befektetések korlátozása az egyetlen szabályozás, mely az utóbbi időben megnehezítheti a piaci szereplők életét. A DAC 6 néven ismert Európai Uniós irányelvet Magyarország is implementálta, az új szabályok nyáron léptek hatályba, de igazából jövő év elejétől hoznak igazi változást. Az új szabályok alapján több országot érintő tranzakciók esetében a tranzakció kitalálásában és megvalósításában közreműködők – ide tartozhatnak többek között ügyvédek, adótanácsadók, bankok, befektetési tanácsadók is – kötelesek bejelentést tenni az adóhatóság számára, ha a tranzakció bizonyos ismertetőjegyeknek megfelel.

dr. Kálmán Eszter
©

„Az új szabályozás alapján a piacon régóta jelen lévő vagy újonnan kialakított potenciálisan adómegtakarítást eredményező struktúrákat az EUs adóhatóságok a bejelentések alapján könnyebben megismerhetik, illetve akár megakadályozhatják őket, hosszútávon adójogszabályaikat jobban összehangolhatják, a kiskapukat bezárhatják” – figyelmeztet a CMS adócsoportjának vezetője, Kálmán Eszter. Kérdések persze itt is adódnak. A cégek számára alapvetően homályos lehet, hogy pontosan milyen tranzakciókat, struktúrákat, lépéseket kell jelenteni, ráadásul ügyleteiket 2018 júniusig visszamenőleg át kell vizsgálni. Bár a kötelezettség elsősorban a tanácsadói üzletágat terheli, a gyakorlatban a rájuk vonatkozó szakmai titoktartási kötelezettség miatt mind a bankok mind az ügyvédek mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, így amennyiben más, titoktartással nem érintett közreműködőt nem sikerül találni az ügylet kapcsán, akkor magára a cégre/cégcsoportra száll a bejelentési kötelezettség. Szintén ez a helyzet, azaz a céget terheli a bejelentési kötelezettség akkor, ha valamely tranzakció során külső tanácsadók nem kerültek bevonásra, azt teljes egészében a cég/cégcsoport belsős jogászai találták ki és bonyolították le. A megfelelő háttérismeretekkel és az új szabályrendszer tekintetében Európai Uniós kitekintéssel rendelkező nemzetközi ügyvédi irodák sokat segíthetnek az ügyfeleknek a ténylegesen bejelentendő ügyletek azonosításában.

Veszélyes az informálatlanság

„Érdekesség, hogy a jogszabály szerint nemcsak a proaktív, innovatív struktúrákat kitaláló tanácsadóknak, hanem a szokásos ügyvédi munkát végzőknek – például akik csak egy céget alapítanak vagy egy komplexebb ügylet részeként egyetlen tőkeemelést hajtanak végre adott tranzakció során – is kötelezettsége lehet a bejelentés, vagy az ügyfelük értesítése a bejelentési kötelezettség fennállásáról, amennyiben rálátásuk van arra, hogy egyébként milyen komplex nemzetközi ügylethez kapcsolódik az adott lépés. A bejelentés elmaradása esetén pedig az érintettek komoly pénzbüntetésekre számíthatnak” emelte ki Kálmán Eszter.

A CMS Budapest szakjogászai szerint az új bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos szabályozás érdekes módon sajnos abszolút nem kapott nyilvánosságot Magyarországon, az az ügyvédek körében is jellemzően csak a nagyobb nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező kollégák körében ismert. Holott potenciálisan nagyon széles ügyfél és tanácsadói és szolgáltatói kör lehet érintett, így sokakat terhelhet potenciális felelősség a bejelentések elmaradása esetén. Ezért is lehet fontos értő szakemberek által átvilágíttatni az elmúlt két év tevékenységét, hiszen a szakértők nem csak azt tudják részletesen kielemezni, hogy van-e ténylegesen jelenteni való, de abban is segítséget tudnak nyújtani, hogy milyen módon teljesíthető a kötelezettség egy sokszereplős ügylet esetén, illetve a bejelentést melyik félnek kell megtennie.

A tartalom a CMS Budapest támogatásával, a HVG BradLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

CMS Budapest

Mi történik akkor, ha lejár a hitelmoratórium?

Nem kell megvárni, amíg egy adós már nem tudja fizetni a hiteleit, van lehetőség elkerülni e helyzet kialakulását, amit az új uniós előírások átvétele is segíthet. Ezzel azért is fontos tisztában lenni, mert a jelen állás szerint 2021 közepéig tartó hitelmoratórium végét követően szinte bizonyosan a csődök és felszámolások elszaporodására lehet számítani. Cikkünkben a legfontosabb megelőző intézkedésekről a CMS Budapest szakjogászai beszélnek.

CMS Budapest

Már Ön is aláírhat a világ másik végéről: tények és tévhitek az e-aláírásról

Bár napjainkban a digitalizáció alapvetően szabja át a munkaköröket és a munkahelyi folyamatokat, a digitális aláírások és elektronikus szerződések még mindig sok vállalat számára jelentenek szürke foltot. Holott a digitális szerződéskötés fontosabb, mint valaha – a COVID-19 alatti időszakban óriási lett az igény arra, hogy a cégek úgy köthessenek szerződéseket, hogy a szerződő felek távol vannak egymástól, de a folyamat a jövőben is egyre nagyobb szerepet fog játszani az üzleti életben. A digitális aláírások nehézségeiről, lehetőségeiről és megoldásairól dr. Petrányi Dórával és dr. Horváth Katalinnal, a CMS Budapest szakembereivel beszélgettünk.

CMS Budapest

Ipari területen építene naperőművet? Ezekre a szabályokra érdemes figyelni

Elsőre azt gondolnánk, hogy egy olyan környezetbarát megoldás, mint egy naperőmű építése maximálisan támogatott, mind jogi, mind adózási szempontból. Különösen most, amikor a klímavédelmi szempontok minden korábbinál fontosabbá váltak. Ám ez Magyarországon mégsincs így. Olyan kérdések tisztázatlansága miatt nem toporognak türelmetlenül cégek azért, hogy ipari területen naperőművet építsenek, mint például, hogy egy naperőmű minek minősül: ingatlannak vagy ingóságnak? Cikkünkben e témát jártuk körül a CMS Budapest Ügyvédi Iroda szakértőivel, akik azt is elárulták, ők hogyan rendeznék megnyugtatóan a naperőművek ingatlan-, adó- és energiaügyi helyzetét.

Egy hónap múlva ilyenkor már az élet nyomait keresi a Marson a NASA

Egy hónap múlva ilyenkor már az élet nyomait keresi a Marson a NASA

Az Európai Bíróság már tárgyalja, mennyire független a magyar igazságszolgáltatás

Az Európai Bíróság már tárgyalja, mennyire független a magyar igazságszolgáltatás

52 darab 3000+ éves szarkofágot és egy halotti templomot találtak Egyiptomban

52 darab 3000+ éves szarkofágot és egy halotti templomot találtak Egyiptomban