A becslések szerint csak a társaságiadó-kikerülés miatt kieső uniós adóbevételek nagyságrendje évi 50 és 70 milliárd euró között mozog. Ha figyelembe vesszük az egyedi adózási szabályokat vagy az adóbeszedés kifogásolható hatékonyságát, a hiány eléri a 190 milliárd eurót.

Az adóügyi információk cseréjével kapcsolatban az Európai Számvevőszék végzett átfogó vizsgálatot öt tagállamban: Ciprusban, Hollandiában, Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban. A jelentés előadója a Számvevőszék magyar tagja, Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes EP-képviselő volt.

„A méltányos adózás az uniós gazdaság sarkalatos pontja: növeli a jogbiztonságot az adófizetők számára, fokozza a beruházásokat, élénkíti a versenyt és az innovációt. Az utóbbi években indított kezdeményezések révén a közigazgatási szervek páratlan hozzáférést kaptak az adóügyi információkhoz. A megosztott információkat azonban sokkal nagyobb mértékben kell felhasználni ahhoz, hogy a rendszer elérje teljes potenciálját.”

– összegezte legfontosabb megállapításait Pelczné Gáll Ildikó. A vizsgálat során rámutattak arra, hogy az Európai Bizottság által létrehozott jogszabályi keret ugyan átlátható és logikus, de több hiányossága is van. A következőket emelték ki:

• a jogszabályi keret nem szab gátat eléggé az adókikerülésnek és az adókijátszásnak, többek között a kriptovalutákra, de más bevételi formákra sem vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség, így azok nagyrészt adózatlanok maradnak,

• a tagállamoknak nyújtott segítség nem éri el szükséges mértéket, több, a tagállamokat segítő iránymutatást kellene nyújtania, különösen az adatelemzés és -felhasználás területén,

• a bizottság csak érintőlegesen foglalkozik a rossz adatminőség kérdésével, illetve nem értékeli, hogy mennyire eredményesek és mekkora visszatartó erejük van a szabálysértések nyomán kiszabott szankcióknak.

A vizsgálat megállapította, hogy az adóügyi információcserére szolgáló rendszer jól működhet, ha az adatok pontosak, hiánytalanok és időben megérkeznek. A számvevők bírálata szerint ez nem mindig van így. Sőt, a megosztott információkat rendszerint nem használják fel kellő mértékben, ami adóbevétel-kieséshez vezet – áll a jelentésben, amely a számvevőszék honlapján érhető el valamennyi uniós nyelven.