Optimista ön? Van egy jó hírünk
Amerikai kutatók megállapítása szerint az optimista emberek jóval tovább élnek, mint a pesszimisták.
Amerikai kutatók megállapítása szerint az optimista emberek jóval tovább élnek, mint a pesszimisták.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább már nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, reményvesztettség, bizalmatlanság üti fel a fejét, és az embert rettegés fogja el újabb randi gondolatára.
A testvérkapcsolatokat középpontba állító kutatások egyértelművé teszik, hogy az édestestvérek közötti viszony egyedi, sőt „varázslatos”. De mi van azokkal a testvérekkel, akik nem vér szerint kapcsolódnak egymáshoz? Egyáltalán lehet-e, tudnak-e úgy kötődni egymáshoz, mint a közös szülők gyerekei?
Ha nagy a nyomás, nehezebb tartani az étrendünket, ami fokozhatja a stresszt. Hogyan alakíthatunk ki kedvezőbb kapcsolatot az evéssel?
„Ezeket a terheket nem szabad egyedül cipelni” – hívja fel a figyelmet a Nők gyermek nélkül című interjúkötet szerzője, Tanács Eszter, aki 18 érintettet és a téma szakértőit szólaltatta meg nemrég megjelent könyvében. A pszichológiát tanuló, a HVG könyvszerkesztőjeként dolgozó szerzővel egyebek mellett beszélgettünk a legerősebb tabukról és arról, mit tanulhat a környezet a gyermektelen nőktől.
Egyszerűbb és nehezebb, mint gondolná.
Az intimitáskerülés nem más, mint távolságtartás, elkülönültségérzés, belső magány. Megjelenhet baráti, munkatársi és párkapcsolatainkban, sőt gyermekeinkkel szemben is. Ahhoz, hogy társas viszonyainkban egységet élhessünk meg, elsősorban intimitáskerülő viselkedésmintáinkkal kell leszámolnunk.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Tanács Eszter Nők gyermek nélkül című könyvében 18 feltárulkozó vallomás olvasható, ismert nőké is.
Az anyák és a gyerekek közti kötődés a klinikai szakpszichológus szerint nagyban meghatározza a felnőttkori kapcsolatokat. Vannak, akiknek súrlódásmentes, másoknak vesszőfutás az életük. Interjú.
Minden családnak megvan a maga habitusa. Ha meteorológiai terminusokban gondolkodunk, lehet egy család klímája hűvösebb, távolságtartóbb, de fülledt trópusias is, ahol nehéz levegőt kapni. Vajon mi határozza meg a család lelkét, és milyenek azok a családok, amelyek támogatják az egyén fejlődését?
Ahány gyermektelen nő, annyiféle történet – látjuk igazolva Tanács Eszter Nők gyermek nélkül című könyvében. Most az interjúkötetből a 30 éves Lotti történetét választottuk ki.
Nem könnyű rávenni partnerünket a mosogatásra, lakótársunkat a szemét levitelére, egy ismeretlent pedig arra, hogy a reptéren engedjen előre bennünket a sorban. Nem árt, ha van egy elfogadható indokunk.
A hét közepén az egyik ellenzéki párt elnökségi tagja, egykori tévés személyiség azzal igyekezett kedvezőtlen színben föltüntetni egy rivális főpolgármester-jelöltet, hogy fölelevenítette annak korábbi pszichoterápiáját. A tévésből lett politikus követői ezután egymást túllicitálva vontak le messzemenő következtetéseket a jelölt szakmai-közéleti alkalmatlanságára vonatkozóan.
Évezredek óta vágyunk a mámorra. Amikor azonban az erotikus eksztázisban a fokozhatatlan gyönyör élményét keressük, vajon nem épp az ellenkező irányba indulunk el?
A hatásgyakorlás egyik sarkalatos pontja a hasonlóság: szeretjük azokat, akik olyanok, mint mi. Az igazán sikeres hatásgyakorlók rászánják az időt, hogy megkeressék a hasonlóságokat, mielőtt kérnének.
Az élet egyik legtragikusabb pillanata, amikor egy gyerek rájön, hogy az őszinteségért büntetés jár – hívta fel a figyelmet Feldmár András a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A beszélgetés során a pszichoterapeuta szót ejtett a bátorság igazi természetéről, az igazi dialógusban megszülető „mi”-élményről, és vállalkozott rögtönzött álomfejtésre is.
„Ha megszületik a külső szem, akkor az ember teljesen másképp viszonyul a saját problémáihoz, félelmeihez, a testéhez” – mondja az ország legismertebb stylistja, aki hivatalból segíti hozzá az embereket a pozitív önértékeléshez. A sajátját megtalálni nem volt könnyű, de úgy érzi, mostanra sikerült. Lakatos Márk a HVG Pszichológia Magazinnak adott interjút.
Miért elengedhetetlen az önbizalom a karrierépítéshez? Miként jöhetünk tisztába az erősségeinkkel? Hogyan tudjuk eladni magunkat az álláspiacon? A HVG Extra Business magazin egyebek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a téma három szakértőjénél.