Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
Azok, akik a közösségimédia-fiókjukra a partnerükkel közös profilképet raknak ki, sok mindent elárulnak arról, hogyan érzik magukat a párkapcsolatukban, illetve fontos üzenetet továbbítanak a potenciális riválisoknak.
Nagy szükség lenne arra, hogy nyíltabb társadalmi párbeszédet folytassunk arról, milyen súlyos hatással van a szerelmi bánat az érzelmeinkre és a mindennapi működésünkre – mutat rá Guy Winch pszichológus.
Deliága Éva gyermekpszichológus a gyerekszerelem témáját járja körül Valentin-nap alkalmából.
Bármennyire pozitív érzéseket és várakozásokat kelt is az emberekben az ünnep, megannyi pszichés veszélyt is rejthet. A magány, az alkoholfogyasztás, de akár egy kedélyesnek induló családi összejövetel is messze ható következményekkel járhat.
A megújuláshoz állapotváltásra, perspektívaváltásra van szükség. Az évkörök ünnepei épp ezt teszik kézzelfoghatóvá számunkra. Tegyük élvezetessé az adventi készülődést, és öltöztessük ünneplőbe a lelkünket is.
Nem mondunk újat azzal, hogy a karácsony bizonyos tekintetben profán ünnep lett, ami sokaknak üzletté, tárggyá, fogyasztássá alakult. Az ünnep előtti hetek ráadásul egy olyan időszak, amikor ereje teljében bomlik ki belőlünk a kényszeres vásárlás.
Tőlünk függ, hova helyezzük a hangsúlyokat, és hogyan alakítjuk ki a szokásainkat.
Bár nincs egyetlen körülhatárolt gén vagy génvariáns sem, amely törvényszerűen függőt csinálna valakiből, mégis láthatunk generációról generációra átívelő szenvedélybetegségeket – mutat rá új könyvében a szenvedélybetegekkel foglalkozó klinikai szakpszichológus, Kapitány-Fövény Máté. Részlet.
A megfelelő étrend segít fenntartani az energiaszintet, mérsékli a hangulatingadozást, növeli a szellemi és lelki tűrőképességet.
Régóta ismert, hogy a természetes gyógymódok is segíthetnek a lelki és szellemi harmóniát biztosítani.
A mai világban mind gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben vehetünk meg szinte bármit, miközben egyre több és egyre nagyobb kedvezmény és „kivételes lehetőség” tárul elénk. Annak jártunk utána, hol húzódik a határ az impulzusvásárlás és a már problémás, kényszeres vásárlás között.
Növelhető-e a meggyőző erőnk az irodában, és ha igen, milyen módszerekkel? A befolyásolás pszichológiájának tudományosan bizonyított meggyőzési stratégiái közül szemezgettünk néhány szemléletváltó módszert, illetve apró trükköt.
Mindenkinek vannak titkai. És imádunk titkokat feltárni, rejtélyes ügyekbe belelátni – feltéve, hogy nem kell megőriznünk őket. Azt gondolnánk, szükségünk van titkokra, nem tudnánk nélkülük élni. Pedig energiát vesznek el, kapcsolatok mennek rá, beteggé tesznek és rombolják kreativitásunkat.
Apáink sokfélék, a legkülönfélébb módon éreznek és viselkednek. Megfogadjuk, hogy nem leszünk olyanok, mint ők, aztán mégis ugyanazokat a játszmákat ismételgetjük. Az elég jó szülőséghez érdemes megvizsgálnunk, milyenek vagyunk, és ez mit okoz a gyermekünkben.
Ismét bebizonyosodott, hogy nincs olyan ember, akit ne lehetne manipulálni.
A 18 éves Gabi története arról, hogyan küzdött meg fájdalmával, amikor elveszítette édesanyját. Singer Magdolna Ki vigasztalja meg a gyerekeket című könyvében hasonló személyes tragédiákról mesélnek gyerekek, fiatalok. Amikor az író leírta ezeket, többször elsírta magát.
A kreativitás nélkülözhetetlen kelléke a szellemi fejlődésnek. Joshua Wolf Shenk amerikai író megfigyelései azt bizonyítják, hogy kreativitásunk mozgatórugóját megtalálhatjuk egy alkotótársban, a kreatív „párunkban”.
Egy értékesítési találkozó során egy lelkes, fiatal alkalmazott megosztotta ötleteit, mire két tapasztaltabb munkavállaló gunyorosan összenézett. Ismerős a helyzet? Sok szervezeti kultúrában az alkalmazottak büntetlenül gúnyolódhatnak, szórakozhatnak másokkal. Ha ezt számon kérik rajtuk, akkor egyszerűen elutasítják az egészet azzal, hogy „csak vicceltek”. Az eredmény? A többi munkavállaló kevésbé valószínű, hogy véleményeket és javaslatokat nyújt be, vagy olyan ötleteket ad, amelyek innovációhoz vezetnének.
Az iskola betegít – vallotta, mondta, írta Vekerdy Tamás. Lehet olyan iskolát csinálni, ami, legalábbis kevésbé teszi ezt – vallotta, mondta, írta. És meg is mutatta.
