A hét közepén az egyik ellenzéki párt elnökségi tagja, egykori tévés személyiség azzal igyekezett kedvezőtlen színben föltüntetni egy rivális főpolgármester-jelöltet, hogy fölelevenítette annak korábbi pszichoterápiáját. A tévésből lett politikus követői ezután egymást túllicitálva vontak le messzemenő következtetéseket a jelölt szakmai-közéleti alkalmatlanságára vonatkozóan.
Évezredek óta vágyunk a mámorra. Amikor azonban az erotikus eksztázisban a fokozhatatlan gyönyör élményét keressük, vajon nem épp az ellenkező irányba indulunk el?
A hatásgyakorlás egyik sarkalatos pontja a hasonlóság: szeretjük azokat, akik olyanok, mint mi. Az igazán sikeres hatásgyakorlók rászánják az időt, hogy megkeressék a hasonlóságokat, mielőtt kérnének.
Az élet egyik legtragikusabb pillanata, amikor egy gyerek rájön, hogy az őszinteségért büntetés jár – hívta fel a figyelmet Feldmár András a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A beszélgetés során a pszichoterapeuta szót ejtett a bátorság igazi természetéről, az igazi dialógusban megszülető „mi”-élményről, és vállalkozott rögtönzött álomfejtésre is.
„Ha megszületik a külső szem, akkor az ember teljesen másképp viszonyul a saját problémáihoz, félelmeihez, a testéhez” – mondja az ország legismertebb stylistja, aki hivatalból segíti hozzá az embereket a pozitív önértékeléshez. A sajátját megtalálni nem volt könnyű, de úgy érzi, mostanra sikerült. Lakatos Márk a HVG Pszichológia Magazinnak adott interjút.
Miért elengedhetetlen az önbizalom a karrierépítéshez? Miként jöhetünk tisztába az erősségeinkkel? Hogyan tudjuk eladni magunkat az álláspiacon? A HVG Extra Business magazin egyebek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a téma három szakértőjénél.
A Kanadában élő pszichoterapeuta a HVG Extra Pszichológia Szalon vendége lesz június 22-én, 18 órától a Debreceni Egyetemen. Az alábbiakban Feldmár András Őszinteség című a könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet.
Néha nem is kell meggyőznünk senkit ahhoz, hogy megkapjuk, amit akarunk. Egyszerűen csak kérni kell.
Meglepő, de érthető eredményre jutott egy kutatócsoport.
A szülők és nagyszülők mindig beszéljék át a kényes helyzeteket – hangsúlyozta L. Stipkovits Erika a HVG EXTRA Pszichológia Szalon legutóbbi alkalmán. A legújabb kötete kapcsán tartott összejövetelen szó esett nagyszülői kényeztetésről és rivalizálásról, valamint arról, hogyan győzhetjük le a generációkon átívelő traumáinkat.
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket.
Céges környezetben az állásinterjúk gyakori része az olyan kérdőív, amelynek segítségével pluszinformációk is megtudhatók a jelöltről. Melyek a leggyakrabban használt kérdőívek, mi alapján mérnek és mire jók?
Bízzunk a saját gyerekeinkben, tartsuk be az általuk meghozott szabályokat, és nagyszülőként ne csak a csokit tömjük az unokákba, hanem próbáljunk mi is fejlődni az önismeretben – ajánlja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, akivel új kötete, a Nagyszülők a kispadon? kapcsán beszélgettünk.
Nem árt kijönni velük, ha nem akarunk túl gyakran munkahelyet váltani.
Sok gyerek számára úgy tűnhet, hogy a szülők egy titokzatos dobozból húzzák elő a döntéseiket. Ezeket anélkül közlik, hogy elmagyaráznák a gyerekeiknek, hogyan jutottak az adott döntésre.
Hogyan tud a napi 9-10 órát dolgozó, leterhelt felnőtt megújulni, a mindennapoktól eltérő feladatokra készen állni, képességeit fejleszteni, netán hivatása mellé izgalmas hobbit, sportot kipróbálni?
A fogyókúrák, életmódváltások virágkorát éljük, mégis egyre több a túlsúlyos és evési zavarokkal élő. Valóban ennyire akaratgyengék lennénk? Vagy más okuk van a sorozatos kudarcoknak?
Az évek során változnak a párválasztási kritériumaink: sokan exeik nagy részével „szóba se állnának” későbbi szemléletmódjuk, megváltozott értékrendjük alapján. Amikor még kiforratlan a személyiség, akkor a választás is olyan. Az útkeresés során tanuljuk meg, kik vagyunk, ki illik hozzánk.
Egy holland kutatás egy bizonyos szempont alapján vizsgált.
Tényleg csak kiszámíthatatlan események sorozatán múlik, hogy valaki sikeres vagy sikertelen lesz-e az üzleti életben? Vagy tehetünk is valamit azért, hogy a szerencsések között emlegessenek?
