Ahogy a 89-90-es rendszer létrejött és aztán kimúlt, ahogy a NER létrejött és egyszer majd ki fog múlni nem valami rendkívüli, történelmünkben példátlan módi, hanem egy olyan minta, amelyet önkéntelenül követünk. Bajaink jelentős része ebből származik.
Az Orbán-rendszer állásáról és alakulásáról szóló cikksorozat első része egy pillanatfelvétel volt a rendszer és az ellenzék viszonyáról 2020 elején, az önkormányzati választások után. A mostani írás azzal foglalkozik, hogy miért marad el a rendszerváltás, mi van, illetve mi várható helyette.
Korábban itt ülésezett az SZDSZ, és a Fidesz, majd ezeket a Kispál és a borz, a Quimby és társai váltották fel, igaz, bulizni azért még jártak ide politikusok, például az akkori belügyminiszter. Fellépett itt Frank Zappa is. Nevét a Micimackóból nyerte: ez volt a Tilos az Á. (Alább mutatunk egy 1992-es Kispál-koncertet is a pincéből.)
A rendszerváltásról rendezett vitaversenyen az a csapat győzött, amelyik forradalmat csinált volna 1989-ben.
862 ember halála szárad a volt elnök lelkén a vád szerint.
Harminc éve, 1989. november 26-án volt a négyigenes népszavazás, amely megakadályozta, hogy az MSZMP embere legyen a köztársasági elnök. Az SZDSZ ekkor vált népszerűvé, de későbbi hanyatlásának kezdetét is ez jelentette. A Fidesz viszont 2010 után újra elővette Pozsgay Imrét.
Kellő szerénységgel, de 30 év teljesítményének önbizalmával és az európai helyzet ismeretében mondhatni, hogy 30 éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma már azt látni, hogy "mi vagyunk Európa jövője", és "készen is állunk erre a küldetésre" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Prágában a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen.
Orbán Viktor nevét ma a világban többen ismerik, mint egykor Puskás Ferencét – így foglalja össze Tölgyessy Péter az Orbán-rendszer lényegét, illetve a rendszer Nyugathoz való viszonyát. Ugyanis Orbán személye „a Nyugat régi rendje elleni kihívás egyik legerőteljesebb szimbóluma”.
Schmidt Mária, Takaró Mihály, Ákos és Reviczky Gábor nevét is megemlítik a Népszava szerint.
Rajk László özvegye ugyanígy tiltakozását fejezte ki.
„A halottak nem beszélnek” – írja Rajk Judit az Élet és Irodalomban.
Harminc évvel a rendszerváltás után még mindig tombol a Kádár-kor iránti nosztalgia, a gazdagok egyre nagyobb része tartaná elfogadhatónak a diktatúrát is. De az egyszerű nosztalgiánál több áll emögött, és Orbán Viktor nagyszerűen profitál mindebből. Az elmúlt 30 évet elemeztük.
A populizmus védelmében címmel jelent meg a New York Times oldalán a Terror Háza Múzeum főigazgatójának cikke.
„Elég volt. A könyökömön jön ki. Jön egy politikai kalandor, aki a társadalom szerkezetét ismét tövig akarja visszabontani, és közben azt kiabálja, hogy itt repül a kismadár". Nádas Péter író mondja ezt az elmúlt 30 évről a Plusz-mínusz 30 című kötetben. A többi szerző hangulata is hasonló.
Wachsler 1994-ben elindult Orbán ellen a pártelnöki posztért, majd megfagyott körülötte a levegő. A konfliktus akkor simult el, amikor kiszállt a pártpolitikai dolgokból.
Harminc évvel ezelőtt a HVG közölt először interjú Orbán Viktorral. Babus Endrével, a portréinterjú készítőjével elevenítettük fel az akkori emlékeit.
Az MNB két elemzője szerint egy átfogó fordulattal 2030-ra talán az osztrák szint 80-90 százalékát sikerül majd elérni.
A társadalom többsége voltaképpen a NER szilárd bázisát alkotja, abban érdekelt, hogy ez a rezsim hosszabb távon működjön – mondja rezignáltan Békesi László, aki pénzügyminiszterként Magyarország két kritikus időszakában is a gazdaságpolitika fő irányítója volt. Interjú.
The Transformer. Vagyis: Az átváltozó – ez Paul Lendvai Orbánról szóló cikkének címe. A magyar miniszterelnök újfent autokraták társaságába keveredett. Most a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapja, a Foreign Affairs sorolja a világ diktátorai közé.
