The Transformer. Vagyis: Az átváltozó – ez Paul Lendvai Orbánról szóló cikkének címe. A magyar miniszterelnök újfent autokraták társaságába keveredett. Most a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapja, a Foreign Affairs sorolja a világ diktátorai közé.
A kancellár a harminc évvel ezelőtti páneurópai piknikre emlékezik.
Harminc éve, 1989. augusztus 19-én volt a Páneurópai piknik, amely szalonnasütésnek indult, aztán a rendszerváltás fontos mozzanata lett. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Az Orbán-rezsimet az ingathatja meg, ha 2020 után csökkennek az elosztható források, ezért érdekek sérülnek – mondja a HVG-nek adott interjúban Békesi László, aki pénzügyminiszterként Magyarország két kritikus időszakában is a gazdaságpolitika fő irányítója volt.
Egy zuhanyzó mellé tették a Terror Háza Múzeum rendszerváltást bemutató fotókiállítását a Sziget Fesztiválon, alig lehet megtalálni a képeket. Ráadásul az események nem pontosan úgy zajlottak, ahogyan azt bemutatják, de ez senkit nem érdekel. A legtöbb fesztiválozó rá sem néz a fotókra.
Az ipari szerkezetváltás ugyan zátonyra futott, de közvetetten mégis lélegeztetőgépen tartotta Oroszlányt az a százmilliárd forintot is közelítő összeg, amelyet a bánya és az erőmű életben tartására csurgatott az állam. A város annak ellenére túlélte a rendszerváltást, hogy évtizedekkel ezelőtt minden porcikájával a bányával élt szimbiózisban, amelynek mára sóval hintették be a helyét.
A Schmidt Mária-féle alapítvány közleményben részletezte, hogy mi mindenre költenek még a Szigettel kötött együttműködési szerződés keretében.
A 444 értesülése szerint a kisfilm elkészítésében részt vevők közül többen még mindig nem kapták meg a munkáért járó pénzüket. Pedig a Schmidt Mária által vezetett közalapítványnak elég nagyszabású büdzsé áll rendelkezésére a rendszerváltás méltó megünneplésére.
Ha van félmillió forintunk, akkor akár azonnal a miénk lehet ez az időben egészen 1990-ig visszarepítő orosz járgány.
Volt filmje amit betiltottak, később ő tiltotta le alkotása vetítését a közmédiában. Egyik rendszernek sem volt kedvezményezettje, mégis folytatta a munkát. Csillag Ádám rendező portréja.
A nyolcvanas évek második felében az USA tartotta életben a Szovjetuniót, inkább hűtötték a rendszerváltó lelkesedést, mint támogatták, annyira féltek a destabilizációtól - állítja Békés Csaba, a Corvinus Egyetem professzora. Interjú.
Miközben egyre drágulnak a gyümölcsök és a zöldségek, a termelőknek alig van hasznuk belőle. Olaszországban három-négy hektár alma eltart egy családot, míg Szabolcsban akár egy tízhektáros ültetvény mellett is más jövedelemforrás után is kell nézni. Pedig a rendszerváltás idején a háztáji még jó megélhetésnek számított.
A Szigeten viszont máshogy emlékeznek majd meg a rendszerváltás 30. évfordulójáról.
A fellépések közti szünetekben óriáskivetítőkön emlékeztetik a fesztiválozókat arra, hogy 30 éves a rendszerváltás.
Hogyan értékelték a budapestiek az 1989-es nyárkezdet főbb politikai eseményeit? — kérdezték akkor a közvélemény-kutatók (Beck László, Erdősi Sándor, Hann Endre, Lázár Guy és Timár János) 264 fővárosi lakostól. A politikai közhangulatról készült június végi felmérés folytatása volt a HVG 1989. VI. 17-i számában a június 16-i újratemetés előtt készült - és szintén a HVG-ben közölt - közvélemény-kutatásnak. Alább a 30 évvel ezelőtti cikk olvasható.
Úgy van a politikával, mint Csehov, csak annyira akar érteni hozzá, hogy meg tudja magát védeni tőle – állítja Müller Péter Sziámi, akinek 80-as évekbeli zenekarát, a Kontroll Csoportot a napokban tüntették ki a rendszerváltásban betöltött szerepéért. Igaz, nem itthon, hanem Lengyelországban. Pedig a zenész szerint nem volt politizálás, hogy a „Nagy Testvérről” énekelt a Kádár-rendszerben, és az se az, hogy az államosításról énekel ma.
Szinte tökéletesre sikeredett a Kádár által kivégzettekről szóló megemlékezés ürügyén a Kádár-rendszer állami fölmagasztalása. Együtt van minden: állami történetírók, ideológiai iránymutatás, vurstli, kommersz zene és kommersz barack. Már csak a Dolly Roll és a Neoton Família hiányzott. A hvg.hu egykori Fidesz-tag szerzőinek írása a rendszerváltó emlékév vasárnapi nyitányáról.
Az állambiztonsági szolgálatok utolsó nagy erőbedobásainak egyike volt Nagy Imre és társai újratemetése, de már csak furcsa kibicként vettek abban részt. A folyamatot megállítani nem, legfeljebb már csak befolyásolni akarhatták, a hatalmas igyekezetben két ügynöktől is szó szerint ugyanaz a jelentés született.
Jánosi Katalin harminc évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy lesz egy új önkényuralom Magyarországon. A Nagy Imre Alapítvány kurátora a hvg.hu kérésére visszaemlékezik, mi történt az újratemetéskor, amit ő nem is hív újratemetésnek. A Hősök terén összegyűlt tömeg emelkedett némasága, a nemzet lelkiismeretének hangjai, a gyász és a tisztelet nagy emberi kárpótlást nyújtottak neki 1989. június 16-án. De – veti fel – talán mégsem Orbán Viktorra kellett volna bízni a feladatot, hogy szóljon az összegyűltekhez. Elmondja azt is, mi bántotta igazán abban a beszédben.
