Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A rendszerváltás éveiben és a kilencvenes évek közepén is krízisközeli helyzetben irányította pénzügyminiszterként a magyar gazdaságpolitikát Békesi László, akit a HVG nem csak erről az időszakról, de a 2010 utáni unortodoxiáról is kérdezett. A politikus-közgazdász arról beszél, tévedett abban, hogy „a multik torkán le lehet nyomni mindazt, amit a kormány tett a bankrendszer megsarcolásával, az ágazati különadókkal, külön kedvezményekkel a barátoknak, hadjárattal mások ellen”. Egy másik tévedését is megemlíti: „azt hittem, hogy az Európai Unió nem nyeli le a magyar kormány pofátlanságát, a korrupciót, a visszaélések sorozatát, a demokratikus jogok csorbítását.”
„Úgy látom, hogy a társadalom hihetetlenül fogékony az érzelmi politizálásra, és az Orbán-rezsim ennek minden eszközét, minden attribútumát ügyesen, nagyon gátlástalanul kihasználja. […] Bár velejéig hazug, a történelemhamisítás már ipari méreteket ölt, de nincs meg az alternatívája. Ellenzéki oldalról nincsenek olyan modernizációs válaszok, amelyeket az érzelmi politizálással szembe lehetne állítani. Ez a hajó elment. Idetartozik a kereszténység, a hit is” – fogalmaz Békesi. Azt is kiemeli, a társadalom nagyon jelentős része ma már érdekelt abban, hogy a rezsim hosszabb távon fennmaradjon. Egyre több a haszonélvező, és nem csupán az oligarchák, a maffiacsalád.
Az interjút teljes terjedelmében az e heti HVG-ben olvashatja.
